Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)

III. Néhány terület fontosabb eseményeinek bemutatása - III. 2. 2. Az oktatás helyzete a polgári közigazgatás időszakában

tizálva vagy azzal szembeszegülve - politikai jellegű tevékenységgel foglalkoztak. Härtner Nándor, a VMKE elnöke megállapítására, amely szerint „Magyarországon az egyetemisták kötelességének a tanulást tekintik, nem pedig a politizálást”, az újságcikk azt a megjegyzést fűzte, hogy „ezt sajnos nem akarta több muravidéki egyetemi hallgató megérteni és szélsőséges politikai magatartásával igen szomorú helyzetbe hozta mint saját magát, mint társait.”334 Egy néhány héttel későbbi sajtóközleményben e kérdéssel kapcsolatosan olyan híreket olvashatunk, hogy a VMKE felterjesztésére a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium igenlően válaszolt, tehát a kérvényező diákoknak megígérték a kért tandíj-kedvezményt, valamint a tandíj-, a vizsgadíj-, a lakásdíj- és a menzasegély biztosítását, amennyiben nemzethűségi nyilatkozatot tettek. A nemzethűségi bizonyítványt a Vendvidéki Magyar Közművelődési Egyesület javaslata alapján állították ki, ami bizonyítja a kezdeményezés erőteljes magyarosító jellegét. Az említett nyilatkozattétel ezek után aligha lehetett a tanulni kívánó ifjúság kedve szerint, hiszen a 34 támogatásra jogosult egyetemista közül 1942 február közepéig csak 3 kapott igazolást. Érdekességként megemlíthetjük, hogy a minisztérium a joghallgatók esetében a pécsi, az orvostanhallgatók esetében a pécsi és a szegedi, a műegyetemi, állatorvosi, közgazdasági, valamint a képzőművészeti főiskolai hallgatók esetében a budapesti, a bölcsészhallgatók esetében a budapesti és a szegedi, és a bányamérnökhallgatók esetében a soproni továbbtanulást, illetve beiratkozást támogatta.335

Néhány héttel később a VMKE javaslatára újabb 28 muravidéki és muraközi hallgató nemzethűségét tekintette igazoltnak a kultuszminiszter.336

A vallás- és közoktatásügyi miniszter Titán József elemi iskolai igazgatót nevezte ki a Muravidék (a Muraszombati és Alsólendvai járás) népművelési titkárának. Fontos megjegyezni, hogy a Muraszombat és Vidéke című hetilap szlovén tájszólásban megjelent cikkeit is többnyire Titán József írta.337

Egy, az említett Titán Józseffel készített interjú szerint az 1941. november 6-án kezdődő és 1942. március 15-én végződő „népművelő” tanfolyamnak (amiről Titán azt állította, hogy a Mura mentén mást kell jelentsen, mint az anyaországban) 42, túlnyomórészt szlovénok lakta muravidéki településen több mint 2 ezer hallgatója volt. A tanfolyamokon elsősorban magyar nyelvet oktattak, azonban a honismeretről, a polgári jogokról és kötelességekről, valamint történelemről is hallhattak elő334) MéV, 1942. január 9-én, XXXVI. évf., 2. szám, 2. p.

335) MéV, 1942. február 13-án, XXXVI évf., 7. szám, 2. p.

336) MéV, 1942. március 20-án, XXXVI. évf., 12. szám, 3. p.

337) MéV, 1942. január 9-én, XXXVI. évf., 2. szám, 4. p.

195