Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
II. Az események kronológiája - II. 13. A Mura mente fokozatos beilleszkedése
logra legyen szabad felhívnom a nemes vármegyének figyelmét. A vend nép sűrűn lakik. Ősidők óta másutt végzett munkára volt utalva. Népsűrűsége már 30 évvel ezelőtt száz volt négyzetkilométerenként, holott az országos átlagunk ma sem érte el ezt a számot. Tehát másutt végzett munkával szerezte kenyerét. De azért nem volt és ma sincs ott igazi, a ma divatossá vált szóval élve nincstelen ember. A vendek között nincs nincstelen ember. Egy darab földje, háza mindenkinek van, de a munkát másutt keresi. A megszállás alatt eljártak Franciaországba tízezer-számra, Németországba ugyanilyen számban. Azelőtt Magyarországra jártak főleg mezőgazdasági munkára. Azonban ez a nép nemcsak mezőgazdasági munkát végzett, hanem gyárakban, bányákban is bevált. Legyen tehát szabad felhívnom azok figyelmét, akik ilyen kérdésekkel foglalkoznak, hogy a vend munkás ügyes munkás. Bizonyos tekintélyt követel, de munkájában jókedvű, ügyes és elsőrendű. Ha a vend nép itthon kap munkát, amint remélem is, hogy fog kapni, néhány év alatt mind meg fog tanulni magyarul.”158 A Lendva-vidék helyzetének viszonylagos stabilizálódása, nyugalma a második világháború derekán abból is érződik, hogy a közösség illetékes testületéi, vezetői a társadalmi élet különböző szakmai kérdéseinek a rendezésére összpontosíthattak. Feltehetően törvény kötelezte Alsólendva képviselő-testületét arra, hogy az 1943. január 22-i ülésén született döntés értelmében a helybeli egészségház működtetését felvállalja, amennyiben azt telekkönyvileg a községre írják, az épületet karbantartja, valamint az intézmény keretében csak zöldkeresztes egészségvédelmi tanácsadót, tüdőbeteg-gondozó intézetet, trachoma-rendelőt, iskolafürdőt, védőnői lakást, átmenetileg tisztiorvosi lakást és szükség esetén malária-kutató állomást helyez el. A képviselő-testület arra is kötelezettséget vállalt, hogy amennyiben az egészségház épületét eredeti rendeltetésétől eltérő célra kívánta volna hasznosítani, az említett egészségvédelmi létesítmények elhelyezéséről saját költségén gondoskodott volna, a változáshoz előzetesen belügyminiszteri engedélyt kért volna, amire azonban ismereteink szerint nem került sor. A megye törvényhatósági kisgyűlése mint a véghatározat meghozatala tekintetében illetékes testület a határozatot jóváhagyta.159 Az 1943. esztendő első hónapjaiban az alsólendvai tüdőbeteg-gondozó intézet létrehozása tárgyában is sokat fáradozott a községi képviselő-testület. Mivel a széle158) MéV. 1942. december 18., 1. p. 159) ZML - Zala megye törvényhatósági kisgyűlése 1943. március 10-i ülése jegyzőkönyvének véghatározata (694; 1943/829). 109
