Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)

II. Az események kronológiája - II. 13. A Mura mente fokozatos beilleszkedése

sebb földrajzi területre vonatkozó létesítményről volt szó, a fenntartási költségek fedezéséről a környékbeli települések illetékes testületéi is állást foglaltak. A falvak részére kirótt költségek fizetését az érintettek 1944. január 1-jével vállalták. Az Alsólendvai járás települései mellett a szomszédos Lenti község képviselő-testülete is csatlakozott az egészségügyi szempontból fontos létesítmény létrehozásának tá­mogatásához, valamint vállalta a reá eső anyagi kötelezettségeket.160 Az utóbbi ese­mény alapján is arra lehet következtetni, hogy a visszacsatolás után mintegy két esztendővel a Muravidéket, illetve a Lendva-vidéket minden szempontból egyenér­tékű zalai térségként kezelték. Az egészségügyi kötelezettségek vállalása minden szempontból a közügyek fon­tos kérdését képezte a tárgyalt időszakban is, ezért ebben a fejezetben is némi teret szentelünk neki. Belatinc község képviselő-testülete pl. 1943 februárjában úgy ha­tározott, hogy körorvosi lakás építése céljából bejelenti igényét egy üres telek hasz­nosítására a Szent László utcában, amely korábban a zsidó hitközség tulajdonát képezte. A telek árát a földművelésügyi minisztérium által meghatározott részletek­ben évről évre kívánták törleszteni háztartási költségvetési forrásaikból. A képvise­lő-testület arról is állást foglalt, hogy a körorvosi lakás felépítéséhez szükséges igás és kézi napszámot közmunka formájában díjtalanul biztosítja, a többi építkezési költség fedezésére viszont államsegélyt kér. A belatinciak elhatározását a Zala me­gyei törvényhatósági kisgyűlés is támogatta, valamint utasította az alispánt és az Alsólendvai járás főszolgabíróját a hatóság részéről szükséges teendők elvégzésé­re.161 Cserencsócon viszont akkoriban járási szegényház létrehozását tervezték, amely berendezési költségeinek fedezéséhez a környező települések - adóalap-arány­ban - hozzá kívántak járulni.162 A szegényház létrehozását a járás magyarok lakta települései is támogatták, mint pl. Dobronak, Hídvég, Szíjártóháza stb.163 Alsólendva község képviselő-testülete 1943. május 31-én 60 ezer pengő kölcsön felvétele mellett határozott, amit orvoslakás és rendelő építésére kívántak fordítani. A kölcsön törlesztését 25 esztendőre tervezték. A létesítmény létrehozásához a kör­160) ZML - Zala megye törvényhatósági kisgyülése 1943. április 14-i ülése jegyzőkönyvének véghatározata (695; 1943/933, 934, 935). 161) ZML - Zala megye törvényhatósági kisgyülése 1943. április 14-i ülése jegyzőkönyvének véghatározata (695; 1943/956). 162) ZML - Zala megye törvényhatósági kisgyülése 1943. április 14-i ülése jegyzőkönyvének véghatározata (695; 1943/963). 163) ZML - Zala megye törvényhatósági kisgyülése 1943. szeptember 7-i és október 13-i ülései jegyzőköny­vének véghatározatai (704; 1943/1455 és 1597). 110

Next

/
Thumbnails
Contents