Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)

II. Az események kronológiája - II. 13. A Mura mente fokozatos beilleszkedése

ről biztosította a muraszombatiakat, hiszen az oktatás terén a magyar nemzeti kötődés alakulására, serkentésére különösképpen odafigyeltek. Mórocz Imre főjegyző a hír kapcsán meg is jegyezte, hogy „a felszabadulás óta községünk számtalanszor tapasztalta azt a megértést és bölcsességet, amellyel a kormányzat ennek a vidéknek a fontosságát a közoktatás szempontjából felismerte”. A jegyző azonban egy, a vidék hetilapjában közzétett írásában arról is szólt, hogy a város, mármint Muraszombat továbbfejlődése szempontjából fontos feladatot képez az újabb vállalatok létrehozására irányuló törekvés. Indokként a vidék sűrűn lakott jellegére utalt.156

A körjegyzőségi központok létrehozása a Muravidéken közvetlenül a vidék Magyarországhoz történő visszacsatolását követően, illetve a polgári közigazgatás bevezetéséig bekövetkezett. Voltak azonban esetek, amikor még több hónappal, sőt esztendővel később is követelések, igények fogalmazódtak meg a változtatásra. Nagy visszhangot keltett 1942 őszén a saliak (Šalovci) igénye, akik egyrészt önálló, Hódostól független körjegyzőséget követeltek maguknak (amint hangsúlyozták, nem a hodosiak rovására, hanem abból a megfontolásból, hogy a vidéken két körjegyzőség működése is indokolt volna), másrészt azt is javasolták, hogy a Szentgotthárdi járás helyett a Muraszombati járáshoz sorolják be őket. Az utóbbi kérés esetében az utazás árát jelölték meg indokként (feltételezhetünk azonban nemzeti jellegű szempontot is, hiszen többségében szlovénok lakta településről volt szó). Míg a körjegyzőség létrehozását indokoltnak értékelte a korabeli hatóság, a járási szervezettséget illetően nem kívánták megbontani a történelmi megyei felosztást, amely a délszláv időszak előtt is érvényben volt.157

Vas vármegye Törvényhatósági Bizottsága 1942. december 16-ai rendkívüli ülésén egyhangúlag megválasztották Mikola Sándor akadémikust és Bezerédy Istvánt új felsőházi tagnak. Mikola Sándor, a kiváló fizikus és matematikus, a rangos budapesti Fasori Gimnázium igazgatója, aki a vend-elmélet szellemi atyjának számít (részben az I. világháborút lezáró párizsi békekonferencia idején végzett tevékenysége, részben a későbbiek során vallott szemlélete miatt), megválasztása után terjedelmes beszédet mondott a szombathelyi megyeházán. A Mura mentén a 20. században állandóan kiújuló, a II. világháború idején különösképpen aktuális vend-magyar kérdést illetően fejtette ki már korábbról is ismert, objektíve erősen vitatható

156) MéV. 1942. október 23., 1. p.

157) MéV. 1942. november 13., 1. p.

107