Štampah, Miha: Hétköznapi hősök. Nyomot hagyni a világban (Lendva, 2019)
Az írókról
Tivadar Martina vagyok, 18 éves. A Hétköznapi hősök c. projekt remek lehetőség volt arra, hogy megtanuljak figyelni a körülöttem lévő világra, hiszen az embereknek, a házaknak, az utcáknak mind megvan a saját történetük, amelyekről csak kevesen tudnak. Olyan emberek történeteit örökítettük meg, amelyekhez hasonlót csupán a filmekben lehet látni, viszont kevesen ismerik őket. Régen a fiatalok sokkal többet beszélgettek az idősebb emberekkel, hiszen nekik már sok tapasztalatuk volt az életről. Ez mára szinte teljesen elveszett. Viszont a Hétköznapi hősök által lehetőségünk volt arra, hogy közelebb kerüljünk egy másik generációhoz. Örülök annak, hogy a projekt által még többet megtudtam Lendváról, főleg arról, hogy milyen volt az 50-es, 60-as és 70-es években. Egy régi polgári házat is megnézhettünk, amely tele volt olyan felbecsülhetetlen értékű tárggyal, amelyekkel a múzeumokban nem találkozhatunk. Sem Martina Tivadar, stara 18 let. Projekt Vsakdanji junaki je bila izjemna priložnost, da se naučim bolje opazovati svet okoli sebe, kajti ljudje, hiše, ulice, vse in vsi imajo svojo zgodbo. Ohranjamo zgodbe takih ljudi, o katerih po navadi snemajo filme, vendar teh zgodb ne pozna veliko ljudi. Nekdaj so se mladi veliko več pogovarjali s starejšimi, ki so imeli bogate življenjske izkušnje. To je danes skoraj povsem izginilo. Vendar smo preko projekta Vsakdanji junaki dobili možnost, da se zbližamo s starejšo generacijo. Veseli me še, da sem izvedela veliko informacij o Lendavi, še posebej o življenju v našem mestu v 50-ih, 60-ih in 70-ih letih. Ogledali smo si tudi starejšo meščansko hišo, kije bila polna neprecenljivih predmetov, s katerimi se v muzejih ne srečujemo. Császár Pé ter vagyok, 17 éves, aki érdeklődik a helyi történelem iránt, ez volt a legfőbb oka annak, hogy részt vettem a projektben. Számomra az interjúk voltak a legérdekesebbek, mert sokat tudtam meg Lendva és környéke történelméről, valamint az adott személyről. Véleményem szerint az ilyen projektek azért fontosak, hogy megőrizzük a múltban történteket a jövő generációi számára, ezen kívül magam is sokat tanultam. A generációk közti kapcsolat azért fontos, mert az idősebbek sok tapasztalattal és tanáccsal rendelkeznek a fiatalok számára. A projekt alatt megtanultam interjúra készülni, interjút készíteni, szöveget alkotni és hatékonyabban kommunikálni az idősebbekkel. Amit biztos sosem fogok elfelejteni, azok a nagymamám történetei és a Gálics házban tett látogatás. íme mije Peter Császár, star sem 17 let in se zanimam za lokalno zgodovino - tője bil glavni razlog, da sem sodeloval v projektu. Zame so bili intervjuji najzanimivejši del projekta, ker sem izvedel veliko o zgodovini Lendave in njene okolice oziroma o določeni osebi. Takšni projekti so po mojem mnenju pomembni, ker z njimi na nek način ohranjamo dogodke iz preteklosti za bodoče generacije. Poleg tega sem se preko procesa ustvarjanja v projektu tudi sam veliko naučil. Vez med generacijami pa je pomembna, ker imajo starejši veliko več življenjskih izkušenj in tudi koristne nasvete za nas mlade. Med delom sem se naučil, kako se je treba pripraviti na intervju, kako izvesti intervju, ustvariti iz tega besedilo in efektivno komunicirati s starejšimi občani. Nikoli ne bom pozabil zgodb moje babice in obiska v hiši Galičevih.-56-
