Štampah, Miha: Hétköznapi hősök. Nyomot hagyni a világban (Lendva, 2019)

Hagymás István

Gyerekként rengeteget bújócskáztak, fára másztak, szerepjátékokat játszottak - ezekre így emlékezik: „Ki voltak osztva a szerepek: kik lesznek az indiánok, és kik a cowboyok. A lányok általában az ápolónők szerepét végezték, s a sebesülteket látták el. A kellékeket magunk szerkesztettük, és régi kalapokat meg egyéb ruhadarabokat kölcsönöztünk." A témaválasztáshoz hozzájárult, hogy éppen akkoriban voltak népszerűek a westernfilmek és a partizánképregények. „Szerencse, hogy Jugoszláviába beengedték a nyugati filmeket és kultúrát, ellentétben Magyarországgal, hiszen ott az oroszok ilyet nem engedtek. Ezért volt az a sok »cowboyozás« a gyerekkorunkban. A mozi közösségi élménynek számított. Vasárnap az egész »banda« úgy, ahogy volt, koszosán, piszkosan, ment a moziba, mert ment a Buffalo Bill, vagy valamelyik másik westernfilm." A mozi nagyon fontos szerepet játszott az életükben, rendszeresen jártak oda. Zsebüket megtömték szotyival, vagyis - ahogy a Vajdaságban mondják - „ricával", és azt rágcsálva izgulták végig a filmet. Ment a vita, hogy kik az igaziak: a cowboyok, vagy az indiánok. „Azóta már rájöttem, hogy az indiánok azok" - mondta viccelődve István, majd folytatta - „sőt már jó ideje indiánpárti vagyok. A film végén

már mindenki bokáig taposott a ricahéjban, anynyit ropogtattunk. A takarítónők ezután lapáttal hányták ki a héjat. Ugyanezek a takarítónők olykor film közben is bejöttek, és befújták a termet ezekkel a büdös sprékkel a legyek meg a szúnyogok, esetleg a denevérek ellen." A történethez még hozzátartozik, hogy akkoriban volt egy nagy kaszárnya Zentán, ahonnan a katonákat is kivezérelték a moziba kikapcsolódás gyanánt, így történt meg az, hogy a fél terem katona volt, a másik fele pedig még iskolás. „Mentek a beszólások: »Fogd meg! Vigyázz!« stb., és teljesen élethűnek láttuk a képeket, mintha ott lettünk volna." A másik moziszenvedély pedig az akkoriban megjelenő erotikus filmek voltak, ahogy Hagymás doktor mondta: „amikor kezdődött a kamasz kor, amikor kezdtünk egy kicsit nemileg is differenciálódni, meg-megjelentek rajtunk ilyen-olyan változások, hát akkor be voltunk dőlve ezekért a különböző erotikus filmekért, mert azokat is behozták. Volt egy ilyen dán sorozat, ahol nem történt semmi, ezek ilyen vidám erotikus filmek voltak, de mi úgy lázba jöttünk tőlük..., meg ha véletlenül megláttunk egy fél női feneket, vagy egy félig kilógó női emlőt, attól teljesen odavoltunk."-38-