Kepéné Bihar Mária - Kósa Klári - Lendvai Kepe Zoltán: Lakosi fényképek (Lendva, 2019)
Lakosi fényképek
az eljárásról a piarista Zimmermann Jakab, a bécsi Theresianum tanárának fordításában jelent meg 1840-ben. Az egyik első és legismertebb dagerrotípiát Petőfi Sándorról készítette barátja Egressy Gábor színész 1845 körül. Az 1800-as évek végén a társadalmi elit, majd az 1900-as évek elejétől a polgárság, a 20. század második felétől pedig már szinte majdnem mindenki megengedhette magának, hogy fényképet készíttessen magáról és családjáról. Most pedig a 21. században olyan korban élünk, amikor valós és virtuális fényképek ezrei vesznek minket körül. Sőt, a képek „ezreinek” többségét mi magunk készítjük és szerencsés esetben egy részét elő is hívatjuk, őrizzük és gyűjtjük. Szerencsére a Muravidéken is mozgalom indult a régi fényképek összegyűjtésére, több ilyen gyűjteménnyel rendelkezünk. A Lendvai Galéria és Múzeum az 1970-es évek óta gyűjti és készíti a szlovéniai magyarságra vonatkozó fotódokumentumokat. Felsőlakosban 2015-ben indult útjára Kosa Kláritól a kezdeményezés, hogy össze kellene a régi fényképeket gyűjteni. Az elgondolást gyűjtőmunka követte, majd egy válogatás és 2015 decemberében pedig egy kiállítás. A kiállítás szakmai gondozását e kötet szerkesztői, Kepéné Bihar Mária és Lendvai Kepe Zoltán néprajzkutatók vállalták. A kiállításra összegyűlt anyag gazdagsága, a közel 300 értékes fotó, mind a gyűjtőket, mind a falu lakosságát arra ösztönözte, hogy a fotókból egy képes album készüljön, így a kiállítást feldolgozó és adatgyűjtő munka követte. A kezdeményezéshez 2018-ban Alsólakos is csatlakozott Šimonka Mária vezetésével. A két szomszédos falut nemcsak közel azonos neve, de közös múltja, közös törekvései is összekötik. Alsólakosban is mintegy 200 képet sikerült összegyűjteni, amelyekből szintén nagyítások és kiállítás készült 2018 decemberében a faluotthonban. strokovna knjiga o postopku dagerotipije je izšla leta 1840 v prevodu piarista Jakaba Zimmermanna, učitelja na dunajski akademiji Theresianum. Ena od prvih in najbolj znanih madžarskih dagerotipij pa prikazuje znamenitega pesnika Sándorja Petőfija. Izdelal jo je njegov prijatelj, gledališki igralec Gábor Egressy okoli leta 1845. Ob koncu 19. stoletja sije fotografiranje sebe ali svoje družine lahko privoščila le družbena elita, v prvi polovici 20. stoletja že tudi meščanstvo, od druge polovice stoletja pa že tako rekoč vsi. Sedaj, v 21. stoletju, pa smo že vsi obdani s tisoč in tisoč resničnimi in virtualnimi fotografijami. Večino od teh posnetkov ustvarimo sami, a samo nekatere od teh damo tudi izdelati, jih shranimo in zbiramo. Na srečo so tudi na narodnostnem območju v pokrajini ob Muri pravočasno začeli zbirati stare fotografije, tako da obstaja že nekaj pomembnih zbirk. Galerija-Muzej Lendava zbira in ureja fotodokumentacijo že od 70-ih let 20. stoletja. Leta 2015 je dala Klara Koša pobudo, da bi bilo treba zbrati stare fotografije, povezane z Gornjim Lakošem. Predlogu je kmalu sledilo zbiranje fotografij na terenu, nato izbor in decembra istega leta še razstava. Za strokovno pripravo fotografske razstave sta poskrbela avtorja te knjige, etnologa Mária Kepéné Bihar in Zoltán Lendvai Kepe. Bogat nabor zbranega gradiva je zbiratelje in vaščane spodbudil, da iz okoli 300 dragocenih posnetkov pripravijo knjigo arhivskih fotografij. Tako je po omenjeni razstavi sledilo dodatno zbiranje podatkov in obdelava gradiva. Leta 2018 se je projektu pridružil še Dolnji Lakoš pod vodstvom Márie Šimonka. Sosednji naselji namreč povezuje skoraj identično ime pa tudi skupna preteklost in številne skupne aktivnosti. Tako so prebivalci Dolnjega Lakoša kmalu zbrali okoli 200 arhivskih fotografij, iz povečav približno polovice zbranega gradiva pa je bila decembra 2018 pripravljena v vaškem domu občasna razstava. 8
