Kepéné Bihar Mária - Kósa Klári - Lendvai Kepe Zoltán: Lakosi fényképek (Lendva, 2019)
Lakosi fényképek
A kiállításokra került képek ezután válogatáson estek át, hogy melyek kerüljenek a könyvbe. Ennek során több szempontot igyekeztünk figyelembe venni. Fontosnak tartottuk először is, hogy a minél régebbi képekből minél több kerüljön be az albumba, mentődjön meg. Aztán a tematikai sokszínűségre is igyekeztünk ügyelni, hogy a települések történelmének és hagyományos népi kultúrájának minél több szelete legyen megismerhető a képek által. Előtérbe kerüljenek a közösségi élet bemutatása mellett az egyéni életfordulók eseményei is. Fontosnak tartottuk, hogy elsősorban az Alsólakosban és Felsőlakosban készült, vagy az alsó- és felsőlakosiakat ábrázoló képek kerüljenek az albumba, és csak olyan esetben tettünk kivételt, ahol a Muravidék története szempontjából értékes felvételekről van szó. Emellett a képeken megjelenő különleges, egyedi témákra, motívumokra is igyekeztük tekintettel lenni, amelyek a lakosiak életében egyedi néprajzi, történelmi színfoltot jelentettek. Ezeket a szempontokat csak a legritkább esetben írták felül a képek minősége miatti aggályok. A képek kiválogatása után megtörtént azok csoportosítása is. A nyolc kötetes Magyar Néprajz nagymonográfia szakmai vezérfonalát igyekeztük alapul venni a csoportosításnál és ezt ötvözni a már korábban megjelent, a néprajzi fényképeket bemutató albumok bevett tematikájával. így alakultak ki az egyes csoportok, amelyekről kezdetek óta világos volt, hogy közöttük nincsenek éles határok és egyes képek akár több csoportba is behelyezhetők. A válogatás és csoportosítás után következtek a pótgyűjtések a helyiek vezetésével, amelyek során a legfontosabb kérdésekre kerestük a válaszokat, azaz kikről, mikor, hol és milyen alkalomból készültek a felvételek. Az ezekre a kérdésekre adott válaszok segítségével készültek el a képaláírások, amelyek megalkotásánál döntően a képek tulajdonosainak emlékezetére kellett hagyatkoznunk. Sodelujoči v projektu smo fotografije z razstav nato razvrstili po tematiki in določili, katere bodo objavljene v načrtovani knjigi. Pri tem smo poskušali upoštevati več vidikov. Predvsem je bilo pomembno, da v knjigo uvrstimo - in s tem ohranimo za zanamce - čim več najstarejših posnetkov. Želeli smo poskrbeti tudi za tematsko raznolikost, da bi s pomočjo fotografij lahko spoznali čim več zgodovinskih dejstev in čim več zanimivosti iz bogate tradicije ljudske kulture obeh naselij. Trudili smo se, da bi poleg prikaza življenja v skupnosti predstavili tudi ovekovečene trenutke pomembnih življenjskih dogodkov posameznikov. Menili smo, da imajo v publikaciji prednost posnetki, narejeni v Dolnjem in Gornjem Lakošu oziroma tisti, ki prikazujejo prebivalce dveh naselij. Izjemoma pa smo v knjigo uvrstili tudi posnetke, ki so se izkazali pomembni z vidika zgodovine širše okolice. Kriterij za objavo je lahko bil tudi tematska posebnost fotografije ali določen motiv, ki se je izkazal za pomembnega z etnološkega ali zgodovinskega vidika. Pri tem nas niso ovirali niti pomisleki glede morebitne slabe kakovosti posnetka. Po izboru fotografij je bilo najpomembnejše delo tematsko razvrščanje slik v skupine. Pri tem smo se poskušali držati strokovnih smernic velike monografije z naslovom Madžarska etnologija in jih po potrebi združiti s tematskimi načeli doslej objavljenih etnoloških fotografskih knjig. Tako so nastale posamezne tematske skupine, o katerih je bilo že od začetka jasno, da med njimi ni ostrih vsebinskih meja in bi lahko nekatere fotografije uvrstili tudi v več tematskih skupin. Po razvrščanju je bilo treba opraviti še dodatno zbiranje podatkov, pri čemer so nam pomagali domačini. Iskali smo namreč odgovore na najpomembnejša vprašanja, kot so na primer: kdo je na posnetku, kdaj, kje in ob kakšni priložnosti je fotografija nastala. S pomočjo odgovorov smo nato lahko pripravili podnapise za fotografije, pri čemer smo 9
