Kepéné Bihar Mária - Kósa Klári - Lendvai Kepe Zoltán: Lakosi fényképek (Lendva, 2019)
Lakosi fényképek
A két faluból összegyűjtött több mint ötszáz fotográfia alapján egy gazdag és árnyalt kép rajzolódott ki bennünk arról, hogy melyek voltak a fényképkészítés legfőbb alkalmai és időpontjai, kik készítették a képeket és milyen szerepet töltöttek be a helyiek életében. A gyűjtések során előkerült képekből a legrégebbiek az 1900-as évek elején készültek. A képek datálása majdnem minden egyes esetben kihívás elé állított bennünket, hiszen csak a legritkább esetben jegyezték fel a képek hátuljára kikről és mikor kerültek rögzítésre. A többi esetben a helyiek tudására alapozva, a viselet és a tárgyi környezet korát datálva próbáltuk kikövetkeztetni a képek készítésének évét. A képek száma az I. világháború éveiben és az azt követő időszakban egyre csak növekedett, majd a II. világháború évei jelentenek ismét sűrűsödési pontot a képek mennyiségét tekintve. Az 1960-as és 70-es évekre vonatkozóan pedig megállapíthatjuk, hogy ekkor már igen bőségesen készültek fényképek a két Lakosban. A képek alkotóit illetően megállapíthatjuk, hogy az első fényképek műtermekben készültek, hivatásos fényképészek által beállított képek ezek. Az egyik ilyen fotográfiáról egyértelműen megállapítható a felirat alapján, hogy az egyik első alsólendvai fényképész, nevezetesen Schrantz Elek műtermében készült. Mellette a nevezetes Balkányi nyomdászcsalád is sokat tett a 19. és 20. század fordulójától egészen az 1940-es évek elejéig azért, hogy a Lendva-vidékről jelentős mennyiségű és igen jó minőségű képi forrás maradjon fen, legyen szó képeslapokról vagy fényképekről. A két Lakosból származó fotók közül is néhányon megtalálható a Balkányi család fotópecsétje. A két település fényképezésében az alsólendvai fotográfusok mellett a helyi születésű Gerencsér Pál is szívesen kapta lencsevégre a világot, aki az 1930-as évektől bő másfél évtizeden át volt a Lendva-vidék lelkes falusi fényképésze. Utódai több mint se morali močno zanašati na dober spomin lastnikov le-teh. Na osnovi več kot petsto fotografij, zbranih v obeh vaseh, se je oblikovala bogata in podrobna podoba o tem, kateri so bili poglavitni motivi za nastanek določenih posnetkov, kdaj in kdo jih je naredil ter kakšno vlogo so imeli v življenju krajanov. Najstarejše fotografije v zbirki so nastale okoli leta 1900. Datiranje arhivskih fotografij je tudi za nas pomenil velik izziv, saj so bili podatki o osebah na posnetkih in o nastanku posnetkov zapisani le izjemoma. V večini primerov smo leto ali obdobje nastanka poskušali ugotoviti na podlagi informacij, pridobljenih od domačinov, ter na podlagi oblačil in materialnega okolja s slike. Število fotografij iz obdobja 1. svetovne vojne in po njej je naraščalo. Naslednje obdobje, kije po količini fotografskih posnetkov izstopalo, je bilo obdobje 2. svetovne vojne. Glede šestdesetih in sedemdesetih let 20. stoletja pa lahko ugotovimo, da se je možnost fotografiranja v obeh naseljih močno povečala, s tem pa seveda tudi število fotografij. O avtorjih fotografij lahko povemo, da so prve fotografije nastale v ateljejih poklicnih fotografov. Pri eni od fotografij lahko na podlagi napisa natančno opredelimo, da je bila narejena v ateljeju enega prvih dolnjelendavskih fotografov Eleka Schrantza. Ob njem moramo vsekakor omeniti tudi ime znamenite dolnjelendavske družine tiskarnarjev Balkányi, katerim se lahko zahvalimo za številne kakovostne fotografske vire - tako razglednice kot fotografije - Lendave in okolice vse od konca 19. stoletja pa tja do zgodnjih štiridesetih let 20. stoletja. Na nekaterih fotografijah iz obeh Lakošev lahko najdemo fotografske pečate družine Balkányi. Na področju fotografiranja v obeh naseljih je bil zelo aktiven tudi domačin Pál Gerencsér, ki se je začel s to dejavnostjo ukvarjati v tridesetih letih 20. stoletja in bil več kot poldrugo desetletje navdušen fotograf vaškega 10
