Kepéné Bihar Mária - Kósa Klári - Lendvai Kepe Zoltán: Lakosi fényképek (Lendva, 2019)
Lakosi fényképek
500 fotográfiáját őrzik, a falusi háztartások pedig minden valószínűséggel még ennél is többet, amelyekből kiderül, hogy egy széles érdeklődési körű, jó társadalmi érzékenységű fényképész volt. Gerencsér Pál mellett a fotók hátoldalán megjelenő pecsétek, jelzések alapján Jošovič Filip gyertyánosi falusi fotográfus végzett még jelentős fényképészeti tevékenységet a két Lakosban, valamint megkerülhetetlen a felsőlakosi Ambrus család említése is. A jó műszaki érzékkel megáldott család tagjai a fényképezésre is rendelkeztek iparengedéllyel a 2. világháború utáni időszakban. A felsőlakosi Ambrus család mellett Alsólakosban Krpan Fanika fejtett még ki évtizedeken át fényképészeti tevékenységet az 1980-as években. Az alsólendvai fényképészek közül pedig Kunc Franjo, a Foto-Kino Amaterski Klub Lendava és a Šimonka család képei jelennek még meg az alsó- és felsőlakosi fotóanyagban. AII. világháború után érhető tetten azon változás, hogy a hivatásos fényképészek által készített képek helyébe a fotózás iránt érdeklődő helyiek saját felvételei lépnek. Mindenképpen megemlítendő, hogy a saját készítésű felvételek elterjedésében a településről kivándoroltaké és a vendégmunkásoké volt a legfontosabb szerep, akik Nyugat-Európából hazalátogatva vagy véglegesen visszatérve magukkal hozták az első színes fényképeket és korszerű fényképezőgépeket. A lakosiak háztartásaiban fellelhető képek két nagy csoportját lehet elkülöníteni a képkészítés helyszínei alapján: az egyikbe az Alsó- vagy Felsőlakosban készültek tartoznak, a másik csoportba pedig azok, amelyek alsó- vagy felsőlakosiakról készültek, de nem az említett két településen. Ide elsősorban a katonaképek és a kivándorlókról készült fotók tartoznak, illetve azok, amelyek Lendván vagy a környéken készültek valamely közösségi esemény alkalmával. Ebbe a csoportba tartoznak például a felső- és alsólakosi življenja. Njegovi potomci hranijo več kot 500 fotografij, še veliko več pa se jih najverjetneje še vedno nahaja pri marsikateri hiši v obeh vaseh in okoliških naseljih. Iz njih je razvidno, daje bil Gerencsér fotograf z zelo raznolikim interesom in dobrim socialnim čutom. Ob Pálu Gerencsérju je pomembno fotografsko dejavnost opravljal tudi vaški fotograf Filip Jošovič iz Gaberja, kar dokazujejo pečati in oznake na hrbtni strani nekaterih posnetkov. Omeniti pa moramo tudi družino Ambruš iz Gornjega Lakoša. Člani te družine z izjemnim čutom za tehniko so imeli namreč v obdobju po 2. svetovni vojni obrtno dovoljenje tudi za fotografiranje. V Dolnjem Lakošu je v 1980-ih letih kot fotografinja delovala še Fanika Krpan. Med slikami iz Dolnjega in Gornjega Lakoša so se prav tako našle posamezne fotografije dolnjelendavskih fotografov, in sicer Franja Kunca, Foto-kino amaterskega kluba Lendava in družine Šimonka. Spremembo, ko so fotografije poklicnih zamenjale slike ljubiteljskih fotografov, je bilo zaznati predvsem po 2. svetovni vojni. Pri tem moramo vsekakor poudariti, da so najpomembnejšo vlogo pri popularizaciji ljubiteljskega fotografiranja in izdelave lastnih fotografij imeli izseljenci in domačini na začasnem delu v tujini, ki so med obiski ali po dokončni vrnitvi iz zahodne Evrope v domače kraje s seboj prinesli prve barvne fotografije in sodobne fotografske aparate. Glede kraja nastanka lahko fotografije razdelimo v dve veliki skupini: v prvo spadajo tiste, ki so nastale v Dolnjem ali Gornjem Lakošu, v drugo pa tiste, ki predstavljajo prebivalce omenjenih naselij, vendar pa so nastale nekje drugje. Med slednje spadajo zlasti vojaške fotografije in slike izseljencev oziroma tiste, ki so nastale ob določenem družabnem dogodku v Lendavi ali njeni okolici. V to skupino prištevamo na primer fotografije nogometašev iz Gornjega ali Dolnjega Lakoša - člane lendavske (Nafta) ali gaberske (Panonija) ekipe - oziroma zabeležene 11
