Kepéné Bihar Mária - Lendvai Kepe Zoltán (szerk.): Hagyományőrző hímző szakkörök a Muravidéken - Hogy nem menjen feledésbe 2. (Lendva, 2012)
A muravidéki hagyományőrző hímző szakkörök szakmai vezetői és népi iparművészei
Török Eta 1942-ben született a Zala megyei Baktüttős községben. Amióta az eszét tudja, szeretet hímezni. Az első öltéseket az édesanyjától leste el, majd tudását általános- és középiskolás korában Kaposváron a MÁV leánynevelő otthonában apácák segítségével fejlesztette tovább. Huszonéves korában maga is szívesen járt hímző szakkörbe. Mesterének Készéi Sándornét tartja, de úgy érzi sokat köszönhet Kerecsényi Edit és Borbély Jolán néprajzkutatóknak, valamint Beszprémyjózsefnének, a népművészet mesterének. Török Eta 1975 óta nagy sikerrel vezet kézműves és hímző szakköröket. 1979-ben szakkörvezetői vizsgát tett. A hetési hímzések gyűjtéséért és tervezéséért 1983-ban nyerte el a népi iparművész címet. 1989-ben jelent meg önálló kutatásainak eredményeként a Zalai ingminták és ingszabás című kiadványa, a zalaegerszegi MMIK gondozásában. Eta a Zala Megyei Népművészeti Egyesület egyik alapító tagja. 1987 és 1990 között szakreferens volt, 1992-től 1996-ig pedig a zalaegerszegi MMIK Kézműves Szakiskolájának szakoktatója. A Zala Megyei Népművészeti Egyesület 1999-ben jelentette meg dr. Kerecsényi Edit Hetési női viseletek és hímzések a Muraszombati Múzeum gyűjteményében című kiadványát, amelynek szakmai előmunkálataiban Török Eta is részt vett. Számos rangos népművészeti kiállításon díjazták már munkáját és tanítványaival együtt nemcsak Magyarországon és Szlovéniában, de Finnországban, Németországban, Franciaországban, Szlovákiában, Ausztriában és Erdélyben is népszerűsítette a magyar népművészetet és hímzéskultúrát. 1988 óta a muravidéki Csentében és Pincén vezet hímző szakkört, 2004 óta pedig Göntérházán Horvát Margittal. Tanítványai közül többen sikeresen művelik a népi díszítőművészetet, sőt néhányan szakkörvezetővé léptek elő, illetve elnyerték a népi iparművész címet. Eta számos kitüntetése közül a muravidéki magyarságtól 1998-ban kapott kulturális különdíjára a legbüszkébb. Hetési teljes viseletből már többet is tervezett és kivitelezett, amelyeket néprajzi gyűjteményeknek, múzeumoknak ajándékozott. Török Eta szakmai hitvallásából való a következő idézet: „Hagyományápoló vagyok, de nem másolok - hisz akkor tucatnyi egyforma munka tömege jelenne meg - hanem lelki késztetéssel tervezek, rajzolok és tanítok, és közben magam is tanulom a mesterséget.” 73
