Kepéné Bihar Mária - Lendvai Kepe Zoltán (szerk.): Hagyományőrző hímző szakkörök a Muravidéken - Hogy nem menjen feledésbe 2. (Lendva, 2012)
A muravidéki hagyományőrző hímző szakkörök szakmai vezetői és népi iparművészei
Kocsisné Koszorús Anikó 1946. március 4-én született a Baranya megyei Görcsönyben. A hímzés szeretetét az édesanyja oltotta belé. Zalaegerszegre 1973-ban költözött és kapcsolatba került az ottani hímzőasszonyokkal. Példaképeinek és mestereinek a már említett édesanyját és Készéi Sándornét tartja. Abban az időben olyan nagy volt az érdeklődés a népi hímzések iránt, hogy sok szakkörvezetőre volt szükség, így Anikó 1977-től tanulva tanított. A C kategóriás hímzésoktatói működési engedélyét 1980-ban kapta meg és közben elkezdte az általa tervezett hímzéseket zsűriztetni. Rengeteg mintát gyűjtött Zoboralján, amelyeket a szakkörtagokkal a mai lakáskultúrába ültetett át. Avelemi kézművestáborokban minden évben új technikákat és ötleteket tanult. Kocsisné Koszorús Anikó 1993-ban kapta meg a népi iparművész címet. A Zobor-vidéki hímzések mellett nagy szeretettel kutatja és tanítja a zalai és a hetési hímzéseket is. Nagy megtiszteltetésnek vette, amikor dr. Kerecsényi Edit felkérte, hogy ő is társuljon a hetési női és férfi viseletek felkutatásához és feldolgozásához. A Zala Megyei Népművészeti Egyesület 1999-ben jelentette meg dr. Kerecsényi Edit Hetési női viseletek és hímzések a Muraszombati Múzeum gyűjteményében című kiadványát. Ezt követte 2002-ben a Lendvavidéki, hetési magyar férfiak vászonviselete című kiadvány. Mindkét könyv hímzéseket tartalmazó részében jelentős részt vállalt Kocsisné Koszorús Anikó és Konrád Lajos is. Később e könyvek kiegészítéseként önszorgalomból és társadalmi munkában mintalapokat is készítettek. Kocsisné Koszorús Anikó és Konrád Lajos Hetési női viseleti hímzések a lendvai-, a muraszombati-, a zalaegerszegi múzeumok és magángyűjtők anyagából című mintalap gyűjteménye 2001- ben a zalaegerszegi Honvéd Kaszinó Kulturális Egyesület kiadásában jelent meg. Munkásságáért 2003-ban Hagyományőrző díjban részesült, 2006-ban pedig megkapta a Zalaegerszegért díjat. Zalaegerszegen több mint 30 éve vezet hímző szakkört. Akapcai művelődési egyesület hímző szakkörének az 1990-es évek második felétől közel tíz éven át volt mentora. A Dobronaki Petőfi Sándor és a Radamosi Harangvirág Művelődési Egyesületek hímző szakköreit 1996 és 2011 között vezette. 2002- ben Zalaistvándon indított szakkört. További szakmai tervei között szerepel a Zsitva-menti fehér lyukhímzés feldolgozása és közzététele. 70
