Kepéné Bihar Mária - Lendvai Kepe Zoltán (szerk.): Hagyományőrző hímző szakkörök a Muravidéken - Hogy nem menjen feledésbe 2. (Lendva, 2012)
Hagyományőrző hímző szakkörök a szlovéniai magyarság körében
nyugdíjasok hímző körének és a muraszombati, a pártosfalvi, a gyertyánosi hímző szakkör szakmai vezetője is. Jandl Olga pedig Kapcán adja át tudását a hímezni szeretőknek. De nem felejtkezhetünk meg olyan szakemberekről sem, mint Beszprémy Józsefné, illetve dr. Baracska Károlyné, akik szintén sokat tettek a muravidéki hímző szakkörök színvonalas működéséért. Beszprémyjózsefné a dobronaki hímző szakkör elindításánál működött közre, míg dr. Baracska Károlyné a hármasmalmi hímző szakkört vezette sikeresen közel egy évtizedig. Jelenleg 14 hímző szakkör működik a szlovéniai magyarság körében, amelyek színvonalas tevékenységének köszönhetően a hímzés területén a Muravidék immár saját népi iparművészekkel büszkélkedhet. Horvát Margit 2003-ban,Jandl Olga 2007-ben, Antolašic Darinka pedig 2010-ben érdemelte ki e megtisztelő címet. Szakmai felkészültségük révén népi iparművészeink igyekeznek kivenni a részüket a hímzés tanításából és továbbörökítéséből is. A szakkörök találkozási helyei legtöbbször a helyi falu- és tűzoltóotthonok. A csoportok nagy része kéthetente találkozik, bár sok helyen tartanak szünetet a nagyobb mezőgazdasági munkák, így a szüret idején, valamint nyáron. Minden csoportnak van egy szakmai vezetője, aki a munka színvonaláért felelős, valamint egy helyi vezetője, aki tartja a kapcsolatot a csoport és a szakmai vezető, illetve a csoport és a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet között. A szakmai vezetők saját módszertan alapján oktatják a hímzés iránt érdeklődőket. Ügyelnek arra, hogy akár alkalmi, akár polgári hímzéseket készítenek, akár a különböző néprajzi tájak hímzéseit alkalmazzák, a munkáik ízlésesek legyenek. Bár igyekeznek az egyes tájegységek hímzéseit párhuzamosan megismertetni a csoport tagjaival, mindig szakítanak időt a csoporttagokkal való egyéni foglalkozásra is. A kézimunkáknak az adott tájegység szabályai alapján való tervezése, vagy újratervezése is a mentorok feladata. A hímzéshez szükséges alapanyagokat, mint például a tűket, hímzőfonalakat, textileket legtöbbször a szakmai vezetők szerzik be az asszonyok kérésére. Egyes szakkörökben a foglalkozás alatt is szeretnek kézimunkázni az asszonyok, míg más csoportokban inkább a minták drukkolásával, szakmai tapasztalatcserével és tanulással töltik az időt. Társas összejöveteleik gyakori eleme a megvendégelés, több csoportban szokás az együttkávézás, az otthon sütött süteménnyel egymás kínálgatása, a receptek cseréje. Vannak, akik közösen iinneplik meg a tagok születésnapját. A szakkörök szakmai fejlődésük érdekében szívesen látogatják egymás kiállításait, elutaznak megtekinteni kiállított munkáikat. A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet 2009-ben nagy sikerű szakmai kirándulást szervezett a hímzőasszonyok részére Erdélybe, akik így személyesen is láthatták azokat a tájakat, amelyek hímzéskultúráját részben már ismerték. A kézimunka szakkörök rendszeresen hazai, anyaországi és nemzetközi kiállításokon és pályázatokon vesznek részt, többen pedig zsűriztetik kézimunkáikat és törekednek a népi iparművész cím kiérdemlésére. 33
