Kepéné Bihar Mária - Lendvai Kepe Zoltán (szerk.): Hagyományőrző hímző szakkörök a Muravidéken - Hogy nem menjen feledésbe 2. (Lendva, 2012)
Hagyományőrző hímző szakkörök a szlovéniai magyarság körében
Csecsemőruha hímzése. A szlovéniai magyarság körében működő hímző szakkörök szerepe felbecsülhetetlen a hetési viseleti és hímzési hagyományok fennmaradása és továbbadása szempontjából. Közösségi tevékenységüknek fontosságát még emeli, hogy a kézimunkázás hagyományainak őrzése mellett műhelymunkáik keretében az évszakok rendjéhez igazodva egyéb népi kismesterségeket is felelevenítenek. Hímző asszonyaink, népi iparművészeink nemcsak itthon segítenek megőrizni kultúránk ezen értékes szeletét, de jóhírünket is viszik a nagyvilágba. A megyei, regionális és országos népművészeti kiállításokon rendre kivívják a szakemberek elismerését, díjait. A Magyar Nemzetiségi Művelődéi Intézet által rendezett kiállításokon Kárpát-medence különböző pontj ain képviselik kézimunkáikkal a szlovéniai magyarság kultúráj át. Hímzőasszonyaink által számos idelátogató és rangos vendég gazdagodott már vidékünkre emlékeztető becses kézműves ajándékkal. Mindemellett nem felejtkezhetünk meg a hímző szakkörök társadalmi szerepéről sem, mert a többi művelődési csoporttal együtt a települések közösségi és művelődési életének fontos fórumai. Mentálhigiéniás szerepük ugyancsak felbecsülhetetlen, hiszen nem egy asszonyt óvtak már meg az elmagányosodástól, a depressziótól és segítettek neki feldolgozni az özvegység súlyos terhét, a szerettei elvesztését, a saját betegségeit. A szakkörök alkalmával ugyanis nemcsak hímzésoktatás zajlik, hanem lélekápoló társalgás is. Egy hímző szakkörben mindenki szívesen látott társ, munkája révén pedig mindenki fontossá 34
