Kepéné Bihar Mária - Lendvai Kepe Zoltán (szerk.): Hagyományőrző hímző szakkörök a Muravidéken - Hogy nem menjen feledésbe 2. (Lendva, 2012)

A Hetés és az Őrség népi textilkultúrája

székeknél. Általánosan elterjedt volt a négy nyüst használata. A szomszédos Hetéssel összehasonlítva, az őrségi szőttesek díszítése, ornamentikája szegényesebb volt, de a díszítmények világa nemesen egyszerű. A díszítmények leggyakrabban piros pamutfonállal készültek. Jelenlegi tudásunk szerint Őrségnek nem maradt fent olyan karakteres népi hímzés- és viseletanyaga,33 mint a Hetésnek. A szélesebb térség, azaz Vas megye népművészetével foglalkozó kutatók a múzeumi gyűjteményekben található régi hímzett textíliákat a következő csoportokba sorolják: a szabadrajzú úrihímzések, a recehímzések, a szálszámolásos népi hímzések, a szabadrajzú színes népi hímzések és a szabadrajzú fehér népi hímzések.34

Bemutatásunk végén mindenképpen említést kell tennünk arról, hogy a néprajztudomány mind a hetési, mind az őrségi és dombvidéki népi textilkultúra esetében még adós az interetnikus kapcsolatok vizsgálatával. Amikor elkészülnek maj d a szomszédos Muraköz és a Vendvidék vonatkozásában az összehasonlító tanulmányok a magyar, a horvát és a szlovén textilkultúra egymásra hatásáról, minden bizonnyal számos kérdéskörre fény derül.

Hetési vállkendő.

33 FLÓRIÁN Mária 1996. 157-195.

34 BALOGH Jánosné HORVÁTH Terézia - BESZPRÉMY Józsefné 1996. 128- 156.

25