Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiája és menedzsmentje (Pilisvörösvár - Kapca, 2012) (Pilisvörösvár - Kapca, 2012)
7. A muraszombati területi és tanulmányi könyvtár
7. A Muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtár 51 ügyre jellemzőek. Ezeket az újdonságokat itthon is bemutatják, alkalmazzák. A továbbképzéseken azok a könyvtárosok vesznek részt, akiknek a munkaköre a nemzetközi kapcsolatokra is kiterjed, és beszélik a magyar nyelvet. A magyar-szlovén könyvtári továbbképzéseknek az a célja, hogy mindkét fél (magyar-szlovén) megismerje a másik fél könyvtárügyét, és posztgraduálisan is fejlődni tudjon. Főleg a 90-es évekre volt jellemző, amikor hét szakmai tanulmányutat szervezett Magyarországra a muraszombati könyvtár. A könyvtárosok megtekintették a szombathelyi, kőszegi, sárvári, keszthelyi, szentgotthárdi, budapesti könyvtárakat. Szlovéniába főleg Zala és Vas megyéből, valamint Budapestről érkeztek tanulmányutakra könyvtárosok. Kétféle szervezéssel valósultak meg a Muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtár és a magyarországi könyvtárak között megrendezésre kerülő kiállítások: cserekiállításokat szerveztek, amelyeknek az volt a céljuk, hogy mindkét fél (szlovén, magyar) megismerje a másik könyvtári anyagát. A könyvkiállítások, kéziratok kiállítása, könyvritkaságok és más könyvtári dokumentumok kiállítása keretében a szlovén és a magyar fél saját könyvtárában is bemutatta, kölcsönvette egymás kiállítási anyagát, hogy ha ez az anyag náluk nem volt meg. A honismereti munka terén is számos közös tevékenység mutatható fel a muraszombati könyvtár, a szombathelyi megyei könyvtár és az Országos Széchényi Könyvtár között. A Szlovén Köztársaság 1986-ban először anyagiakkal, majd 1990-ben másodszor is támogatta azt a honismereti gyűjtőmunkát, melynek alapján két muraszombati könyvtáros honismereti gyűjtést végezhetett az Országos Széchényi Könyvtárban Budapesten. 1987-ben egy budapesti és két szombathelyi könyvtáros kutatott, és gyűjtött a muraszombati könyvtár honismereti anyagából. Ez az együttműködés, amely hasznosnak bizonyult, 1990-től megszakadt. A muraszombati könyvtár gyűjti a rábavidéki szlovének honismereti anyagát is, s ennek alapján bibliográfiákat készítenek a rábavidéki szlovén szerzők műveiről. A könyvtár ily módon hármas szerepet tölt be: figyelemmel kíséri, és begyűjti a muravidéki szlovén és magyar, valamint a magyarországi Rábavidéken élő szlovén nemzetiség kiadványait. Ezzel egy időben külön módszertani munkacsoport készítette el a feldolgozási szabványokat, a jelige-katalógust, amely jó alapot biztosít a könyvtári tájékoztató rendszeren belüli visszakeresésre. A honismereti anyag gyűjtése többféle módon történik. A friss anyagot vásárolják, a régebbinél pedig mindez megbeszélés tárgyát képezi. A II. kategóriába tartozó regionális (Magyarországon megyei), mint a muraszombati regionális könyvtár is, részesülnek köteles példányokból, e mellett a helytörténeti gyűjtés fo képviselői közé tartoznak. A regionális könyvtár olyan területet lát el dokumentumokkal, amelynek 50 000-100 000 lakosa van. A regionális könyvtárban évek óta folyik az újságokban és folyóiratokban megjelenő szakcikkek feldolgozása az 1SBD (CP) és az ETO szabvány alapján. Ezzel egy időben számos helytörténeti vonatkozású tematikus és szerzői bibliográfia is napvilágot látott önálló kötetként vagy más kiadványokban. A könyvtár honismereti gyűjteményét tekintve Szlovéniában a leggazdagabbak közé tartozik. A könyvtárnak gazdag régi magyar újság- és folyóirat-, valamint naptárgyűjteménye van, köztük a Muraszombat és Vidéke, a Dél-Zala, de helyi lapokat is gyűjt: a Népújságot, a Lendvai füzeteket, a Muratájat, a Naptárt és a Muravidéki Magyar írók kiadványait is.
