Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar nemzetiségi könyvtárak stratégiája és menedzsmentje (Pilisvörösvár - Kapca, 2012) (Pilisvörösvár - Kapca, 2012)
5. A lendvai kétnyelvű könyvtár felújításának a stratégiája - szükséges elemzések
5. A lendvai kétnyelvű könyvtár felújításának a stratégiája... 33 kétnyelvű könyvtár helyzetét ezen a területen. Könnyítené a nemzetiségi program kivitelezését, hiszen egy meghatározott helyről, részlegből javíthatná: • a régió, a Muravidék nemzetiségi területén működő kétnyelvű iskolai, városi és kistérségi könyvtárainak innovációs környezetét • fejleszthetné a magyar nemzetiség és a szlovén polgárok tudásbázisát • fejleszthetné az innovációs infrastruktúrát Lendván, a könyvtári környezetben • nemzetközi viszonylatban pályázati forrásokhoz lehetne jutni az Európai Unió lehetőségei által az új szolgáltatások létrehozásával • serkenthetné az együttműködést a nemzetiségi könyvtárak között, kialakulhatna köztük egyfajta versengés, de hálózati együttműködés is, amely jó indítéka lenne annak, hogy a nemzetiségi könyvtárakban is beindulhasson a versenyszellem, amely nemcsak a könyvtárosokat mozgathatná meg, hanem az olvasókat is • a Hungarica részlegben megfelelő humán erőforrás biztosításával kialakulhatnának a nemzetiségi kultúrával kapcsolatos projektek, amelyek az oktatás vagy a magyar önkormányzatok által is preferált tanfolyamok színterein is megjelenhetnének, pl. regionális és nemzetközi konferenciákat és továbbképzéseket is lehetne ennek a részlegnek a kezdeményezésére szervezni stb. 5. 4. A muravidéki magyar adatbázisok létrehozása a Lendvai Könyvtárban: koncepció, cél, működtetés A könyvtári adatbázisok létrehozását az a felismerés hívta életre, hogy a rendszerváltást követően nem készültek el olyan átfogó, összegző munkák, amelyek az addig megvalósult Muravidék-kutatások eredményeit dolgoznák fel, rámutatva egyben azokra a problématerületekre is, amelyek vizsgálatával és feltárásával adósok maradtak a különböző szakterületek kutatói. Emellett, a jelzett összegzések hiányában nem körvonalazódtak azok az értelmezési keretek és szempontrendszerek sem, amelyek a Muravidékkutatások irányát meghatározhatnák, és amelyek egy összehangolt kutatói munka, akár nem fizikai térben megvalósuló, on-line kutatói hálózatok létrejöttéhez szolgáltatnának alapot. Az adatbázisok létrehozása által, a már meglévő, tudománytörténeti és kutatástörténeti szempontból értékes munkák feldolgozása mellett jelentősen hozzájárultunk új tudományos eredmények megszületéséhez, adatbázisaink nagymértékben új kutatómunka eredményei lehetnének. Az adatbázisok non-profit formában, kifejezetten az oktatás, az ismeretterjesztés, illetve a tudományos kutatás rendszere számára készülnének, és a társadalom fejlődését szeretnék szolgálni. E szellemi termékek minél szélesebb körű társadalmi közzététele - pedagógiai, közismereti jelleggel - a kisközösségek és a nagyobb nemzeti közösség számára egyértelműen kívánatos. Még a nem szakemberek számára is érzékelhető évek óta, hogy a hagyományos információhordozók mellett egyre inkább előtérbe kerülnek az ún. digitalizált dokumentumok. A digitalizáció egy olyan tudományközi folyamat, amelyben informatikusok, könyvtárosok, az információs technológiát létrehozó és működtető intézmények egyaránt részt vesznek. Tudjuk, hogy ahogy a többségi nemzet számára, úgy az egyes kisebbségi közösségek számára is kiemelkedően fontos egyfelől a saját tagjaival való információcsere, másfelől az önreprezentáció más közösségek irá
