Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)
IV. Interjúk, kritikák a muravidéki magyar irodalomról, a szlovén-magyar fordításirodalomról, a szomszédos Zala megye és a klasszikus magyar irodalom költőinek köteteiről
Ady Endre nagyváradi és alsólendvai kapcsolatai Hajós Izsó költővel, műfordítóval Egy a Sorbonne-ról, dr. Olivier Lumbroso professzortól kiinduló írói hagyatékfeltáró kutatás keretében dolgozza fel dr. Élthes Ágnes professzor asszony egy debreceni kollégájával együtt az 1898-99-ben Magyarországról Emile Zolának küldött leveleket. E levelek túlnyomó többsége a Dreyfuss-ügyben tanúsított kiállásáért méltatja az írót. Egyik levélíró volt dr. Halász Lajos újságíró, szerkesztő, aki Adyval és több Nagyvárad környéki irodalomszerető emberrel, így Hajós Izsóval is kapcsolatban állott. Ez az irodalmi kapcsolat később, már Hajós Izsó halálát követően, családi kapcsolattá vált. Dr. Hajós Izsó személye azért is érdekes, mert Halász úgy levelezett Zolával, sőt mondott neki személyes köszöntőt, hogy franciául nem tudott. Egy anekdota szerint Szomory Dezső, de lehet, hogy Bíró Lajos írta meg Halász számára a köszöntő beszédet. Mivel Hajós Izsó Mistralt fordított, ezért feltételezhető, hogy barátilag ő is besegített Halász francia levelezésébe. Halász Lajos Ady Endre baráti társaságához tartozott, ezért vethető latba Hajós Izsó munkássága, hiszen így összeköthető Ady Endre baráti körével. Az összejárások után Halász Lajos 1909-ben feleségül vette Hajós megözvegyült sógornőjét. Hajós Izsó Mistrallal is levelezésben állt, Misztralt provanszál nyelvből fordította. Igaz, korai halála miatt nem fejezte be Mistral jelentős epikus alkotását, de részeredmény jelent meg a műből. Mindezt Hajós Izsó egész embert kívánó földbérlői, családfenntartói életvitel mellett tette. Hajós Izsó nem volt egyszerű földbirtokos, hiszen a gazdálkodás mellett irodalmi tevékenységet is folytatott. Ennek a tudatában kellene őt értékelni nem csak az egyetemes magyar irodalomban, hanem a határon túli magyar irodalomban is, amely a Muravidéken, Lendván bontakozott ki Trianon után. És ki volt igazán az Alsólendván élő Hajós Izsó főbérlő, földtulajdonos? 1859. február 19-én született Jernyén, Sárosmegyében, földbirtokos szülőktől. Középiskoláit a premontreiek kassai főgimnáziumában végezte, majd 1877-től 1881-ig a budapesti egyetemen esztétikát és bölcseletet hallgatott; Gyulai Pál, Greguss Ágost, Heinrich Gusztáv és Beöthy Zsolt voltak a tanárai. 1884-től Szabolcs megyében, aztán Zala megyében, Alsó-Lendván, mezőgazdasággal foglalkozott. Hamburg családi nevét 1882-ben Hajósra változtatta. A Pesti Hírlapnak alapításától (1879) két évig belső munkatársa volt, művészeti s irodalmi cikkeket írt «s. r.» jegy alatt; költeményeket is írt Szana Koszorújába, a Havi Szemlébe, a Fővárosi Lapokba, az Ellenőrbe, a Magyarország és a Nagyvilágba, az Ország-Világba, a Hétbe s vidéki lapokba, így a Nyíregyházi Hírlapba (1892. Két halhatatlan halott, Tennyson és Renan. 1893. 15-, 16. sz. Gróf Széchenyi István és a nők). 199