Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)
IV. Interjúk, kritikák a muravidéki magyar irodalomról, a szlovén-magyar fordításirodalomról, a szomszédos Zala megye és a klasszikus magyar irodalom költőinek köteteiről
Sajtó alá rendezte költeményeit és báró Kemény Zsigmondról írt tanulmányát. Hajós Izsó 1894-ben telepedett le családjával (Hajós Izsóné született Reismann Irma, Hajós Elek, Hajós Magda) Alsólendván, izraelita vallású volt, és aktívan részt vett a város kulturális életében. Választmányi tagja volt az alsólendvai Polgári Olvasó-Egyletnek is. Hajós Izsó - dr. Elthes Ágnes professzor asszony kutatásai által is megerősítve - Ady Endre baráti köréhez is tartozott. Természetesen felmerül az is, hogy Hajós Izsó hogyan került Lendvára? Tudva azt, hogy korábban Szabolcs megyében (Kótaj, Reismann birtok) gazdálkodott vagy dolgozhatott felesége révén, mivel itt volt a Reismannoknak birtoka, felesége pedig a nagyváradi Reismann Mór takarékpénztári igazgató lánya volt. Elképzelhető, hogy a szintén Szabolcs megyei dr. Mandel Pál révén került Alsó-Lendvára, aki 1982-97 között volt Alsó-Lendva országgyűlési képviselője. Boucher-du-Rhone, francia kiadó, szerkesztő Provence-ban 1903. április 29-én levelében így nyilatkozott róla: »Hajós Izsó nevére még sokan emlékezhetnek, akik szeretnők szép verseket olvasni, finom szavú költő volt, jeles műfordító, aki elvonultan élt Biharmegye egy kis falujában, művelte a magyar földet, ihlető óráiban megénekelte egyszerű, tiszta életének egyszerű tiszta örömét-bánatát, a falusi élet szépségeit, vagy pedig elmerült kedves költőiben s próbálgatta őket magyarul megszólaltatni. Két kötet verset adott ki s egy kötet műfordítást, s ezeket annak idején figyelmes érdeklődéssel fogadta a kritika. Néhány szép versét mi is közöltük annak idején. Nagy bámulója volt Provence kedves szavú költőjének, Mistralnak, levelezésben állott vele, s le akarta fordítani híres költeményét, a Mirejo-t magyarra. Nagy részével el is készült, egy részletét a fordításának, a Mirejo legszebb epizódjainak egyikét itt közöljük. A magyar fordítás kiadásának jogosítványáért Hajós Izsó levélben fordult Mistralhoz, aki szerfölött érdekes levéllel válaszolt neki. A levelet, melyet a fordítással együtt a néhány év előtt elhunyt műfordító jó barátja, Riedl Frigyes volt szíves rendelkezésünkre bocsátani, s melyben érdekes magyar vonatkozások is vannak, magyar fordításban itt közöljük.« 200
