Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)

IV. Interjúk, kritikák a muravidéki magyar irodalomról, a szlovén-magyar fordításirodalomról, a szomszédos Zala megye és a klasszikus magyar irodalom költőinek köteteiről

Haldiának 100. évfordulója alkalmából 2019-et Ady-emlékévvé nyilvánították. A modernkori magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakjára, Ady Endrére emlékeztek halálának századik évfordulója alkalmából január 27-én a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. A Nemzeti Örökség Intézete és a Petőfi Irodalmi Múzeum szervezett közös megemlékezést.

Veres András szerint külön kell szólni arról, hogy az elcsatolt magyar területeken elemi erővel tört ki nemzeti önsajnálat által táplált Ady-kultusz. Igen találónak tartom Kemény István Komp-ország, a hídról című, 2006-os esszéjének alábbi gondolatmenetét: „Ady lett az a költő, akinek rosszkedvében is hitt a magyar ember, mert akár ostorozott, akár simogatott, mindig hízelgett neki. Ady egész költészete egyetlen hosszú hízelgés a magyar léleknek. Azt sugallta neki, hogy a magyar nép Isten másik választott népe. [...] Célja és küldetése van. Mindezt az Ady-költészet nem kimondja, hanem egyszerűen úgy szól a magyarokhoz a maga bibliás, prófétás nyelvén, ahogy csakis egy választott néphez lehet szólni.”

198