Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)
IV. Interjúk, kritikák a muravidéki magyar irodalomról, a szlovén-magyar fordításirodalomról, a szomszédos Zala megye és a klasszikus magyar irodalom költőinek köteteiről
évben a neves magyarországi Bethlen Gábor Alapítvány Márton Áron-emlékéremmel tüntette ki. A Magyar Tudományos Akadémia 2006-ban tudományos munkájáért rangos szakmai elismerésben, Arany János emlékéremben részesítette. 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át. A Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagja. Göncz László az irodalom terén is tevékeny, két regény, egy kisregény, néhány drámai alkotás és egy verseskötet szerzője. Hosszúfaluban él. »2019. május 23-án mutatták be a Lendvai Könyvtár és az MNMI közös szervezésében Göncz László Emberek a pannon végeken címmel megjelent új kötetét. A szombathelyi Magyar Nyugat Könyvkiadónál megjelent könyvet a kiadó vezetője, Gyurácz Ferenc irodalomtörténész ajánlotta a közönség figyelmébe. O szólt a könyv jellegéről, majd a kisebbségi létet tanulmányokban és szépirodalmi művekben is feldolgozó szerzőnek az oral history által feltárt sorstörténeteire tért át. A jelen kötetben — mely valamennyire folytatása a korábban megjelent, Egy peremvidék hírmondói című kötetnek — szintén a megpróbáltatásokkal teli 20. század hatalomnak alárendelt kisembereit, ezek kiszolgáltatott helyzetét mutatja be. A kötet felépítése egyfajta drámaként is felfogható, melynek egyetlen nap, az 1941-es virágvasárnapi magyar bevonulás képezi a csúcspontját. Ez az a nap, amikor a trianoni tragédia után ismét „szabadabb szelek” kezdtek fújdogálni a Muravidéken. Gyurácz Ferenc a muravidéki irodalom és a szerzők ismeretének tükrében a közönséghez fordulva azt kérte, hogy legyenek nagyon büszkék az itteni szellemi élet munkásaira, hiszen arányaiban ennyi helyben született alkotó a környező országok kisebbségi közösségei közül sehol nem található. Magát Göncz Lászlót a „nagyon szorgalmas” alkotók sorában említette« — írta a Népújság hasábjain a könyvbemutatóról Bence Lajos újságíró.- Mi inspirálta Önt ennek a szociográfiailag fontos tudományos miinek a megírásárai — Én a huszadik század megismerése szempontjából nagyon fontosnak minősítem a 20. századi eseményeket megélő emberek véleményét, a különböző társadalmi fordulatokra vonatkozó reflexióit. Az időbeni távolság, ami az esemény és az interjúalany „élménybeszámolója” között elmúlik, talán valamennyire feledteti az eseményeket, amelyekről nyilatkozik, azonban éppen ezért a legtöbb esetben a történelmi szempontból fontos üzenet lényege marad meg. Még ha valamennyire összemosódnak is a múlt „képei” az idősödő emberekben, távolabbról általában jobban és letisztultán tudják értékelni a korábbi eseményeket. Egy-egy meghatározó történelmi időszak szereplőinek az élménye, annak mélyreható boncolgatása, 182
