Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)
IV. Interjúk, kritikák a muravidéki magyar irodalomról, a szlovén-magyar fordításirodalomról, a szomszédos Zala megye és a klasszikus magyar irodalom költőinek köteteiről
A Kertbarátok című költeményében a kert és barátság, valamint a kertbarát szavak jelentéstartalmát értelmezi, és ebből alkot versszakokat tekintettel arra, hogy a természet, a kertészkedés szeretete az embereket közelebb hozza, akik egyesületbe tömörülnek és hagyományokat ápolnak. A munka öröme meghozza az együttélés örömét is. Felteszi a kérdést, mit tudnak egymásnak nyújtani a munkájuk elvégzésével? Sokkal többet, mint barátságot, mert ebből a viszonyrendszerből társadalmilag is hasznos hagyományápolás keletkezik. A Tánc című verse az édeni állapotokat idézi meg, hiszen táncolva, átölelve a partnerét eljutnak a hétköznapi hangulatokból egészen a transzcendenciáig. A Nosztalgia című ciklus versei a költő környezetének a múltjáról, baráti körének a tevékenységéről és hagyományápolásról szólnak. Az aratás, a cséplés szokása is megjelenik több versében (Arattunk-csépeltünk, Időutazásban), mert a falusi élet szokásaihoz, a mezőgazdasági munkákhoz tarozik, de manapság már csak az emlékezetben létezik, hiszen egy letűnt kort idéz fel, amikor az egész falunak össze kellett fognia, ha a gabona cséplését véghez akarták vinni: „...mert a múltat csak az öregek ismerik, // Öreg emberek, öreg gépek, tisztelet nekik.” Megszólal a nosztalgia a Régi padlásokon című versében is, mert a régi házak üresnek tűnt padlásai őrzik a régmúlt relikviáit, amelyek az idő múlásával a semmibe vesznek, mert a technikai fejlődés kiszorította őket a hétköznapi munkákból. A padlások hasztalan múzeumokká váltak, de: „Hiába jajveszékel a sok régiség // Láng emészti el, hamuvá ég.” A krumpli vagy burgonya? és a Vers és prósza című versek, amelyet a költő a zalaegerszegi prószafesztivál alkalmából írt, egy régi hagyományt elevenítenek fel, a burgonya termelésének az útját és annak értékesítését, gasztronómiai jellegzetességeit. A burgonya, azaz a krumpli kultuszteremtő erővel bír egy paraszti társadalomban, hiszen évszázadokig nemzeti eledelnek számított. Zalában még ma is hagyományos eledel vagy alapja sok másféle ételnek. Elgondolkodtató, hogy mihez ragaszkodnak a zalaiak, ha az étkezési kultúrájukat kell meghatározniuk. A Farsang farka című vers is egy néphagyományt elevenít fel játékos, humoros tartalommal és rímes formában: „Húshagyó kedd farsang farka, // Bánatodat dobta sutba. // Táncolj babám, még nem késő //Holnaptól a böjtölés jő.” A Nemcsak támad, harap is című vers egy tavaszvárási hangulatot varázsol elénk, amely természetleírással indul, de amikor eléri a szélvihar az ébredő természetet, s hirtelen minden megváltozik: „A tavaszi szél nemcsak ugatott, // De harapott is, mint a kutya.” A gyermekeknek című ciklus gyermekverseket tartalmaz, amelyeket unokáinak alkalmi és ünnepi műsorokhoz írt a költő. Ezeket a gyermekverseket valójában ajándéknak szánja, mint nagypapa, ezért nevezhetjük őket ajándékverseknek is. Az Óka vers ritmikus, rímes formai elemekkel van telítve és ebből kifolyólag is 168
