Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)
III. Olvasásszociológia
Mi minden tesz olvasóvá?- Bárki, aki a könyvet megszeretteti: a könyvtárpedagógia, az oktatási rendszer, de elsősorban a családi nevelés, a szülői példa. Ha a szülőt folyamatosan látja a gyerek naponta olvasni, akkor ő is kezébe veszi a könyvet...- A nyelvi kommunikációt bárki kialakíthatja, de irodalmi-esztétikai nevelést az oktatási intézményeknek és a könyvtáraknak kell nyújtaniuk — ez társadalmi elvárás is. 6. A magyar irodalom helyzete napjainkban A magyar irodalom helyzete napjainkban egyre kilátástalanabbnak tűnik. Az olvasás a műveltség legfontosabb alapját képezi, a két fogalom kéz a kézben jár egymással, minden ember életében fontos szerepet játszanak. Manapság azonban a fiatal generációk körében egyre kevésbé elterjedt a szabadidő eltöltésének ezen formája. Egyre kevesebben vesznek könyvet a kezükbe, így a magyar irodalom jövője veszélybe kerülhet. Mi lehet ennek a viselkedésnek az oka? Milyen tényezők vezethettek a kialakulásához? Miért változott meg az idők folyamán az emberek hozzáállása, és miért csökken az olvasás iránt tanúsított érdeklődésünk? A probléma rendkívül összetett, így a választ sem könnyű megadni ezekre a kérdésekre, de ha felderítjük az okokat, akkor talán még nem lesz késő változtatni, és újra megmutatni az embereknek, hogy az olvasás milyen csodálatos értékeket és szépségeket rejt magában. „A magyar irodalom veszélyben van, mert rohamosan csökken az olvasók száma a fiatal generációkban” — fogalmazott egy interjúban Spiró György kortárs író. Úgy vélem, az író gondolatai sajnos igaznak bizonyulnak. Egy olyan útra léptünk, ahol az olvasás fokozatosan értékét veszti. Erre a helyzetre pedig nyilván azoknak az íróknak és költőknek van a rálátásuk, akiknek a kezéből a szebbnél szebb művek kikerülnek, sikerük viszont meg sem közelíti elődeikét. Spiró György is számos művet írt, egyik legismertebb regénye a Fogság, azonban csak néhány korombeli kezében láttam forogni a lapjait. Mi lehet az oka annak, hogy a fiatal generációk távolodni kezdtek az olvasástól? A legmeghatározóbb tényező véleményem szerint a technika fejlődése volt. Régen az emberek szabadidejük eltöltésére az olvasást választották, máig megannyi kötet sorakozik az idősebbek polcain. Manapság ez egészen másképp van. A mai kor gyermekének számos egyéb lehetősége van a kikapcsolódásra, és rendszerint a passzív pihenést részesítik előnyben. Számítógépeznek, televíziót néznek, multimédiás eszközök egész tárháza áll rendelkezésükre, hogy az unalmat elűzzék. Mi marad mindig a sor legvégén? Természetesen a könyv. 138