Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)
III. Olvasásszociológia
3. 1. Milyen a jó mese? Azt már mindenki tudja, hogy a mese pozitívan hat a gyermek személyiségfejlődésére, és a gyógyításban is kiemelkedő szerepe van. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy melyek azok a mesék, amik valóban rendelkeznek a pozitív tulajdonságokkal. Manapság már nagyon sok forrásból elérhető rengeteg fajta mese. De melyik a jó? Mi alapján tudhatom, hogy egy- egy mesére már megérett a gyermekem? Mindig olyan mesét válasszunk, amire már érett a gyermek. Ezt pedig onnan vehetjük észre, hogy folyton újra és újra fogja kérni a mesét, valamint, ha megfigyeled a tekintetét, látod, hogy csillog, ezáltal biztos lehetsz benne, hogy dolgozik az elméje, képzeletében alkot. Mesekönyv vásárlásakor is helyezzük előtérbe a klasszikus meséket, amiket mi is sokszor hallgattunk gyermekkorunkban, azonban egy-egy modern mesétől sem kell elzárkózni. A lényeg, hogy olyan mesekönyvet válasszunk, amely értékeket hordoz és közvetít, valamint szép az illusztrációja: könnyen olvasható, értelmezhető, szerethetőek a főszereplői, fejleszti a gyermeket, értékrendet tanít, szülőbarát is, és megfelelően illusztrált. Nem biztos, hogy ami a szülőknek tetszik, az a gyerekeknek is (pl. Öreg néne őzikéje). Ez is egy szempont, amit figyelembe kell venni; a szülő együtt válasszon a gyermekével meséskönyvet, akár könyvtárban, akár könyvesboltban — választék van, és ha lehetséges, beszélje meg a gyermekkönyvtárosokkal is a választékot. 3. 2. Örökérvényű-e a klasszikus gyerek- és ifjúsági irodalom? A baj az, hogy az általános iskolában nem szerettetik meg az olvasást a gyerekekkel. Meggondolandó, nem kéne-e átírni egy csomó régi nagy magyar művet, például Jókai regényeit, hogy lehessen őket élvezni. A szavak felét a mai gyerekek nem értik - nyilatkozta Spíró György ismert magyar regényíró. Nyelvi szempontból lehet, hogy az a baj, hogy esetleg nem értenek meg bizonyos meséket, vagy bizonyos ifjúsági műveket teljes egész szövegkontextusukban, de ez sem jellemző minden mesére. Másféle szövegelemzési stratégiákat, módszereket igényelnénk a mai korstílus által. Megváltozott a világ, információs társadalomban élünk. Másféle olvasói élményre lenne szükség, pl. Az Egri csillagokat már nem lehet 500 oldalas formában visszakérni, mert előbb megnézik a filmes változatát stb. A vizuális világ erősödött fel az írásos kultúrával kapcsolatosan. Mi lehet az oka annak, hogy a fiatal generációk távolodni kezdtek az olvasástól? A legmeghatározóbb tényező véleményem szerint a technika fejlődése volt. Régen az emberek szabadidejük eltöltésére az olvasást választották, máig megannyi kötet sorakozik az idősebbek polcain. Manapság ez egészen másképp van. A mai kor gyermekének 134