Zágorec-Csuka Judit: Nemzetiségi könyvtárügy a Muravidéken (Lendva, 2019)

III. Olvasásszociológia

6. A kultúrák közti kommunikáció - viszony a kultúrák és a nyelvek közt

„Milyen a jó olvasási Módszertanilag egyszerre hagyományos és korszerű. ”

A szlovén és a magyar irodalom „találkozása”, egyben a szlovén és a magyar olvasók találkozása is. A kétnyelvű oktatásban részesült tanulóknak lehetőségük van mindkét nyelven olvasni szépirodalmat. Az interkulturalitás konceptusát nem úgy fogják fel, mint valami újat, hanem mint valamit, ami a hagyományok által működik (Grosman M., 2006). Ez az állítás még jobban érvényes, amikor közvetlen közelségben él a két nemzet, mint a Muravidéken, ahol a szlovének és a magyarok több évszázados együttélésben élik az életüket. A mai fejlett kulturális diszkurzusok idején nem léteznek „kis” és „nagy” kultúrák, de megmaradnak a mennyiségi arányok a többség és a kisebbség, illetve a nemzet és a nemzetiség között. Természetesen az a kérdés is felmerül, hogy a kétnyelvű oktatás nyújtja-e mindazokat a lehetőségeket, amelyek szükségesek az olvasáshoz? És milyen mértékben? Ismerjük-e a hiányosságokat ezen a területen? Mit olvasnak a tanulók, mennyit, milyen szinten és milyen válogatás alapján? Ez a kérdés érvényes a magyar ajkú tanulókra is.

7. Az identitás az élet vezérmotívuma

y>A Gutenberg-galaxistól eljutunk a Google-galaxisig. ”

A kétnyelvű területen a tanulók, akik ugyanabban a környezetben élnek, egyszerre két értékrendszerben, két kultúrában, a két nyelv használatával kell, hogy éljenek. A multikulturalitás számukra sorsszerű, adva van a születésüktől fogva. Mindemellett a mai társadalmi elvárások alapján el kell sajátítaniuk az európai identitást is. Az identitást alakítja a nyelv, a kultúra, az iskola, a nevelés, a nemzeti hovatartozás, de mindezek változnak, és új perspektívákat is kapnak. Hogyan lehet megőrizni a globalizált világban az Európai Unió keretein belül a muravidéki magyarok identitását, hogy a magyarok ne veszítsék el önazonosságukat a posztmodern társadalom nagy ívű nyitottságában és kozmopolitizmusában? Nehéz kérdés. Valószínű, hogy a kielégítő olvasási kultúra erősen hozzájárul ennek a megőrzéséhez, mert az írásbeliség és az olvasás segíti az emberek közti kommunikációt. A kielégítő emberi viszonyok pedig alapfeltételei a sikeres társadalmaknak, amelyek kommunikáció nélkül nem működhetnek.

111