Zágorec-Csuka Judit (szerk.): Lét és nyelv és nyelv, identitás, irodalom (Lendva, 2009)
Nyelv, identitás, irodalom konferencia - Kepe Manfred: A magyar kisebbségi nyelv használata a Szlovén Köztársaság Rendőrségének eljárásai során
Azok a rendőrök, akik erről a nemzetiségi jogokról semmit sem tudnak, ezeket a nemzetiségi állampolgároknak nem is biztosítják, saját ismereteinek hiányossága miatt. A kutatás eredményeit összegezve: A rendőrök között a nemzetiségi közösség külön jogainak ismerete nagyon hiányos. A polgárok jogaik érvényesítését sok esetben nem igénylik, nem hivatkoznak rájuk, ezért rendőreink úgy gondolják, hogy ez felesleges és nem is érdekli őket. Ennek az eredménye az, hogy abban az esetben, ha bárki élni akar e jogával, saját nyelvének használatával, a rendőrségi eljárás során, a rendőr ezt nem engedélyezi, vagy nem tudja mi a teendő. A polgár pedig önként lemond e jogáról és kialakítja véleményét, amely szerint a rendőrség nem tartja tiszteletben a nemzeti közösség nyelvhasználati jogait. Hol rejlik a probléma gyökere? A Rendőrségnél mert csak néhány rendőr ismeri a magyar nemzeti közösség külön jogait? Vagy az állompolgároknál, akik nem élnek jogaikkal, hogy a saját nyelvüket használják? A Rendőrségre azt mondhatom, hogy a személyi állomány fluktuálódott cserélődött a rendőrállomásokon, beleértve a Muravidéket is. Mivel a legtöbb rendőr Szlovénia más helyiségeiből érkezett e területre, mint ahol a magyar nemzetiségi közösség él, ezért nem ismerik annak jogait és a rendőri eljárások során ezt nem is veszik figyelembe. Kiemelt fontosságú, hogy a Rendőrség személyi állományának a nemzetiségi nyelvhasználattal kapcsolatos ismereteiket felmérjék és akik nem rendelkeznek kellő ismerettel, vagy ismereteik hiányosak e területen, oktatás vagy továbbképzés keretén belül megfelelő tájékoztatásban, oktatásban részesüljenek. Ez a tevékenység azonban nem csak a rendőrség kompetenciájába tartozik. konferencia NYELY IDENTITÁS, IRODALOM 97
