Zágorec-Csuka Judit (szerk.): Lét és nyelv és nyelv, identitás, irodalom (Lendva, 2009)
Nyelv, identitás, irodalom konferencia - Dr. Bernjak Elizabeta: Az anyanyelv és a kétnyelvűség
az egyik stratégiai tennivalót úgy lehetne megjelölni, hogy a közösség attitűdjében lehetőségek szerint egyensúlyba kellene hozni az anyanyelv szimbolikus és használati értékét. Mindenképpen disszonancia van aközött, hogy az erre vonatkozó vizsgálatok szerint az identitásban legfontosabb tényező az anyanyelv, és aközött a szintén ismert tény között, hogy ennek ellenére térségünkben, pl. oktatásnyelvként sokkal kisebb arányban szerepel mint az államnyelv, vagy épp az, hogy a magyarajkúak és másodnyelvként tanulják az anyanyelvűket. A helyzet ellentmondásosságának jelzéseként némi iróniával azt lehet mondani, hogy a kisebbségi közösségekben az anyanyelvűség nagyon fontos, maga az anyanyelv már sokkal kevésbé. Az ezzel kapcsolatos feladatok nem egyszerűen a presztízsvesztés ismert feladatai, azok egyébként is inkább a kedvezőtlen külső megítélés megváltoztatására irányulnak. Sokkal inkább az anyanyelv oktatásának, a kéttannyelvű oktatásnak minősége és eredményessége, az anyanyelv pedagógiai hatékonysága, a nyelvi kultúra egészének színvonala az, amely bizonyíthatná, hogy az anyanyelv nem célként, hanem eszközként fontos a közösség számára. 4.2 Kisebbségi helyzetben élő nyelvi értéket és nyelvi mintát hordoz és közvetít a szépirodalom nyelve, a hitélet anyanyelvűsége, a standard, valamint a köznyelv közvetítésében pedig egyre nagyobb szerepe és hatása van a rádiónak és a televíziónak. A szociológiai vizsgálatoknak kiemelt témája az olvasás, általában a kultúra és a nyelvhasználat kapcsolata. Erre a térségre is érvényes természetesen az a világjelenség, hogy az olvasás, a könyv iránti igény háttérbe szorult. Személyes vagy közösségi elszigeteltségben azonban éppen a könyv jelentheti a nyelvvel való bensőséges kapcsolatot, a nyelv gyakorlását, a nyelvi tudás naponkénti felfrissítését. Az sem lehet kétséges, hogy a másodnyelvi dominanciájú kétnyelvű beszélők, ha olvasnak, inkább azon a nyelven olvasnak, amelyet jobban ismernek, és ennek bizonyára befolyása van arra is, hogy milyen nyelvű rádió- és televízióadásokat hallgatnak/ néznek. Ahhoz azonban, hogy az irodalomnak bármilyen hatása legyen, fontos a nyelviskonferencia nyelv; identitás, irodalom 121
