Zágorec-Csuka Judit (szerk.): Lét és nyelv és nyelv, identitás, irodalom (Lendva, 2009)
Nyelv, identitás, irodalom konferencia - Dr. Bernjak Elizabeta: Az anyanyelv és a kétnyelvűség
pszichológiaia-antropológiai különbség is gátolja. Az egyéni különbségek, amelyek természetesen léteznek az egynyelvű családokban is, mégjobban kifejezésre juthatnak akkor, ha a gyermeket két anyanyelvre akarják megtanítani. Az egyéni különbségekből kifolyólag bármikor felborulhat a kettős hatás egyensúlya. Ennek következtében az utód az egyik szülő nyelvét mégis jobban fogja tudni, mint a másikét. Hogy melyiket? Általában azét, aki a családon belül domináns, vagy azét, akivel majd az utód további élete folyamán, újabb környezeti hatásokra azonosulni fog. Ez a jelenség sohasem egyirányú, hanem mindenkor esélyt nyújt mind a két szülő nyelvének. A térségünkben azonban kezdettől fogva mást tapasztalunk. Ugyanis majdnem minden esetben a szlovén nyelv megtanítása válik elsődleges céllá a családban a másik nyelv kárára. A vegyes házasságok természetesen önmagukba véve sem pozitív sem negatív jelenségnek nem tekinthetők. Az emberi létezésnek és közösségi életnek egyik formáját jelentik. A vegyes házasságokban és a kétnyelvű családban lezajló folyamatokról keveset tudunk, csupán következményeit érzékeljük. Ismeretes, hogy Finnországban mi történik a svéd-finn vegyes házasságokban, körülbelül 50 százalékban megőrzik a kisebbségi nyelvet mint anyanyelvet. A Muravidékre nagy arányban jellemző, hogy a vegyes házasságokban a többségi nyelv lesz a domináns. Közvetett úton kimutatható, hogy a vegyes nemzetiségű családban született gyermekek csak ritkán válnak kétnyelvűekké, a kisebbségi nyelv ugyanis ritkán válik anyanyelvűkké, kétnyelvűsödésük csak az intézményes nyelvelsajátítással kezdődik igazán. A kétnyelvű családokban akkor teszik meg a legnagyobb lépést egymás felé a házastársak, ha igyekeznek megtanulni egymás nyelvét, és utódaikat is kétnyelvűségre tanítják. 4 STRATÉGIÁK 4.1 Nyilvánvaló, hogy a kétnyelvű helyzetben nem a nyelvi emlékek muzeális mentésére vagy őrzésére kell tervet vagy stratégiát kidolgozni, hanem az élő nyelv megtartására a mindennapi használatban, lehetséges fúnkcióinak teljes körében. Ebben a vonatkozásban 120 nyelv; identitás, irodalom konferencia