Bokor József (szerk.): Az anyanyelv a kétnyelvűségben - A Maribori Magyar Intézet kiadványai (Lendva - Maribor, 1999)
Anyanyelvoktatás
Az Apáczai Kiadó tankönyveit a magyar anyanyelv oktatására a Szlovén Köztársaság Oktatási és Nevelési Szaktanácsa elfogadta, azzal a megjegyzéssel, hogy mellékelni kell hozzá a szlovéniai magyar irodalom szemelvényeit is. A tanítók azt vallják, hogy a tankönyvek hozzásegitenek az eredményesebb munkához, a gyerekek beszédkészsége jól fejlődik. A felső tagozaton a Nemzeti Tankönyvkiadó könyveit használjuk. Annak ellenére, hogy a magyar irodalom tanterve a magyar szakos tanároknak nagy önállóságot biztosít az anyag kiválasztásában és feldolgozásában, a kijelölt anyagot csak nehezen tudjuk átvenni. Kár, hogy a felső tagozatos tankönyvekben nem következett be a rendszerváltás, mint ahogy bekövetkezett az alsó tagozatos tankönyvek esetében. A magyarnak mint anyanyelvnek a tanulásában nem okozott gondot a tankönyvek biztositása a magyarországi kinálatból, hiszen az anyanyelv egységes. A magyar nyelv környezetnyelvként való oktatásának nagyon kis hagyománya van, de nagyon fontos ezen a járatlan úton a helyi sajátosságok figyelembevétele, s ezért komoly problémát jelentett a tankönyvek biztosítása. A ljubljanai és a muraszombati Pedagógiai Intézet, valamint a lendvai kétnyelvű általános iskola felkarolta az ügyet, és megbízta a Kodolányi János Magyar Nyelvi Előkészitő Intézetet a tankönyvek megírásával. Az intézet tanárai Dávid Mária vezetésével ellátogattak a lendvai kétnyelvű iskolába, órákat látogattak, elbeszélgettek a tanítókkal, s a kapott javaslatok alapján kezdték írni a tankönyveket. Mindvégig szoros volt az együttműködés, úgyhogy 1993. június 23-án a Szlovén Köztársaság Oktatási és Nevelési Szaktanácsa jóváhagyta a CSŐN, CSŐN GYŰRŰ című tankönyv kísérleti tankönyvként való használatát a harmadik osztályban. Egy évvel később a negyedik osztályosok részére is elkészült a KEREK PEREC, és még ebben a tanévben megjelenik az ötödik osztályos nem magyar diákok részére a BARANGOLÓ. Az új tankönyvek alkalmazására a szerzők felkészítették a pedagógusokat. Amit a tanárok kifogásolnak az eddig megírt tankönyvekben, az a tankönyvek fekete-fehér és gyenge minőségű illusztrálása, amit igyekszünk a szerzőkkel közösen kijavítani. A felső tagozaton jelenleg a külföldiek részére készített magyar nyelvkönyveket használjuk, amíg el nem készülnek a megrendelt tankönyvek. Szlovénia fejlett kisebbségi politikáját bizonyítja, hogy nemcsak a magyar kisebbség számára biztosít az oktatásban is sokszor szinte kihasználatlan lehetőségeket, hanem arra sem csekély energiát és anyagi eszközt fordít, hogy a magyarokkal együtt élő többségi nemzet is megtanulja, megkedvelje a kisebbség nyelvét. Ebben óriási szerepe van a pedagógusoknak, mert nagyon fontos, hogy a tanulókkal felismertessék a magyar nyelv gyakorlati hasznát. Az alsó tagozaton használt tankönyvek mindegyike kétnyelvű. A felső tagozaton azonban gyakorlatilag csak szlovén tankönyvekből tanulnak. Néhány szlovén tankönyvhöz magyar nyelvű kivonatot készítettek. A magyar nyelv helyzetének javulását mutatja az oktatásban, hogy követelményrendszere és ezáltal tekintélye lassan megközelíti a többi tantárgyét. Ezt legjobban bizonyítja, hogy a nyolcadik osztályban mint kis érettségit, tesztet írnak. Ez ugyan nem kötelező, de a továbbtanuláshoz szükséges lehet. Ilyen tesztet Szlovéniában matematikából és szlovén nyelvből írnak. A kétnyelvű iskolákban a szlovén helyett írhatnak magyar tesztet is. Az elmúlt tanévben a februári próbatesztet 57 tanuló írta meg, az átlageredmény 66,98 % volt. A rendes felmérőt 23-án írták meg, 66,30 %-os eredménnyel. A szlovén és a magyar teszt követelményszintje azonos, és az elért eredmények is hasonlóak. Ez egyfajta elégtétel a magyar szakos tanároknak a jól végzett munkáért. Egyetemi, illetve főiskolai végzettségű pedagógusok biztosítják a megfelelő szintű magyar nyelvoktatást. Az utóbbi időben már nemcsak főiskolára vagy egyetemre, hanem középiskolába is megy kb. 4-6 tanuló Magyarországra továbbtanulni. Örömünkre szolgál, hogy ezek a diákok a pozitív diszkrimináció nélkül is jó eredményeket érnek el. Ők lesznek a jövőben a magyar értelmiség a Muravidéken. Mint magyar szakos tanár és szaktanácsos, úgy vélem, hogy a lelkesítő eredmények ellenére a nyelvromlás vagy netán az asszimiláció megállításához az egész társadalomban, így az iskolában is sokkal nagyobb változásoknak kellene bekövetkezniük. 80
