Bokor József (szerk.): Az anyanyelv a kétnyelvűségben - A Maribori Magyar Intézet kiadványai (Lendva - Maribor, 1999)

Anyanyelvoktatás

Lektorat slovenščine - graške izkušnje

(Írena Stramljič Breznik)

A Szláv Nyelvek Tanszékének újjáalapításával a 20. század 60-as évei jelzik a feléledését a két háború közti és utáni kevésbé intenzív gráci szlavisztika időszakának, amelynek nagy múltja és gazdag történelme van. Tevékenységét az alábbi karintiai szlovének fémjelzik: Stanislav Hafner és Erick Prune egyetemi tanárok, illetve Ludvik Karničar egyetemi tanársegéd.

Az így megszervezett Szlavisztikai Intézetnek, amely a Tolmács- és Fordítóképző Intézettel együtt átköltözött a Merán utcába egy átalakított gyárépületbe, az 1994/95-ös tanévben én lettem az első szlovén lektora a Maribori Egyetem Pedagógiai Karáról.

Az első nagy és egyúttal kellemes meglepetésemet az ottani rendkívüli hallgatóknak a szlovén tanulmányok iránti nagy érdeklődése idézte elő, amely a kezdő tanfolyamra jelentkezett 20 főnek a magas számában és 18-60 év közötti megoszlásában, a tanulmányok iránti elkötelezettségükben fejeződött ki, s amely a rendszeres óralátogatásban és minden kötelezettségnek a teljesítésében látszódott.

Az ilyen heterogén csoportokban jól meg kellett választani a tananyag sebességét és terjedelmét, illetve több figyelmet kellett szentelni a szlovén kiejtésmódnak (gyakorlatok a fonolaboratóriumban), főleg az idősebb jelöltek körében, akiknek nagy kiejtési nehézségeik voltak.

0 Graška slavistika je v letu 1996 obhajala častitljivo 125-letnico, ki jo je Inštitut proslavil s simpozijem

16. decembra, in hkrati je bila to tudi počastitev 80-letnice prof. Stanislava Hafnerja, čigar ime je neločljivo povezano z imenovano inštitucijo. Zato je prav, da vsaj z nekaj bežnimi podatki osvetlimo njeno zgodovino.1

1.0 Gradec je imel kot kulturno-politično središče v 14. stoletju združenih dežel Štajerske, Koroške in Kranjske pomembno vlogo za zgodovino Slovencev. Zlasti velik pomen na kulturnem področju je dobil v času protireformacije z delovanjem nekaterih pomembnih mož. Omeniti je potrebno graško izdajo Megiserjevega slovarja 1592, Hrenovo izdajo Evangelijev inu listuv 1613 v Čandkovi priredbi, v

17. stoletju je Kastelic izdal Bratovske bukvice sv. roženkranca. Že leta 1586 je bila namreč ustanovljena jezuitska univerza, kije izoblikovala pomebne izobražence in vplivala na živahno izdajateljsko dejavnost. Med njenimi študenti so v 18. stoletju bili tudi Popovič, Gutsman in Volkmer. Jožef II je graško univerzo 1782 spremenil v licej, ki je dosegel ponovno preimenovanje v univerzo 1827. leta.

1.1 Narodnoprebudna dejavnost je bila med graškimi Slovenci posebno velika v predmarčni dobi, ko je Gradec znova postal izdajateljsko središče slovenskih slovnic. V času od 1812-1847 so tam izšle kar štiri: prve tri v nemščini, zadnja v slovenščini (Schmigočeva 1812, Dajnkova 1824, Antona Murka 1832 in Murščeva 1847), kajti leta 1812 je bil na graškem liceju na pobudo Primica, Vodnikovega učenca, ustanovljen lektorat slovenskega jezika. Kot njegov prvi učitelj je nastopil Primic. Do razpada Avstro-Ogrske so se na njegovem mestu zvrstile vse avtoritete slavistike in slovenistike (Kvas, A. Murko, Krek, Oblak, Štrekelj, M. Murko, Nahtigal, Ramovš).

1.2 Šestdeseta leta 20. stoletja pomenijo s ponovno ustanovitvijo stolice za slovanske jezike (1964)

81