Bokor József (szerk.): Az anyanyelv a kétnyelvűségben - A Maribori Magyar Intézet kiadványai (Lendva - Maribor, 1999)

Anyanyelvoktatás

tanórán belül az új ismeretanyagot szlovén nyelven kapták a tanulók, majd az óra végén ugyanezt magyarul ismételték meg. A módszer az alsó tagozaton a kétnyelvűség szempontjából eredményesnek bizonyult. Sajnálatos és furcsa módon e módszert mégsem folytatták a felső tagozaton. Ugyanis a szaktantárgyak tudományos és megterhelő világában a magyar nyelv általában csak néhány szakkifejezés lefordításával volt jelen. Ilyen körülmények között lelket gyógyító hatása volt annak a néhány tanárnak, akik a magyarórákra bevarázsolták a meghitt otthon levegőjét, magyar könyvek olvasására csábítottak bennünket. Ilyen tanárnő volt, és mindenképpen megérdemli, hogy neve itt is elhangozzék. Lázár Aranka tanárnő.

1986-ban a ljubljanai Pedagógiai Intézet, nevezetesen dr. Albina Nečak Lük asszony kutatásba kezdett a lendvai kétnyelvű általános iskola alsó osztályaiban. A kutatás célja a munkamódszerek megváltoztatása és a tanulók nagyobb fokú motiválása mindkét nyelv tanulására és használatára. A kutatás igazolta azt az előzetes feltevést, hogy a magyar nyelvet lehet két szinten oktatni, nevezetesen környezetnyelvi és anyanyelvi szinten. Ezért az 1989/91-es tanév első osztályosaival elkezdték két csoportra osztva tanítani a magyar nyelvet. A módszert fokozatosan kiterjesztették az egész alsó tagozatra, azután pedig a felső tagozatra is. Ez azt jelenti, hogy heti négy órában anyanyelvi és környezetnyelvi csoportra bontják az osztályokat a differenciált magyar nyelvoktatás érdekében. A szülők józan belátására van bízva, hogy melyik csoportba íratják gyereküket. A jó jegy könnyebb elérése érdekében előfordul, hogy a vegyes házasságból származó, magyarul jól beszélő gyereket a kezdő csoportba íratják. A számok tükrében nézve, jelenleg a négy kétnyelvű általános iskola 1.186 diákja közül 405 tanulja anyanyelvként a magyar nyelvet heti négy órában. Tehát a diákok 34 %-a vállalja a magyar nyelvet, pedig a területen, ahonnan a beiskolázásuk történik, a lakosságnak több mint az 50 %-a vallja magát magyarnak. Ez az adat azt bizonyítja, hogy a muravidéki magyarság beolvadása a jövőben is folytatódni fog, habár van néhány reményt keltő eset, amikor a gyereket visszaíratják oda, ahova eredetileg is kellett volna iratkoznia, az anyanyelvi csoportba. Ne felejtsük el, hogy a mai általános iskolás gyermekek szüleit a kétnyelvű iskola nevelte, ezért mindenképpen szükséges lenne a szülők körében szervezett tájékoztatást nyújtani az anyanyelvi oktatás előnyeiről.

Az alsó tagozaton az anyanyelvi csoport a magyar nyelv tanulásához a celldömölki Apáczai Kiadó tankönyveit használja immár harmadik éve. Elfogadása előtt magyarországi szakemberek véleményét is kikértük, egy évig kísérleti tankönyvként használtuk, és csak ezután került sor hivatalos elfogadására.

Hogy miért választottuk éppen az Apáczai Kiadót? Elsősorban azért, mert a régi, jól bevált hangoztató-elemző-összetevő módszerhez tér vissza, vagyis szó-ta-gol-va tanítja meg olvasni a tanulókat. A magyar nyelv sajátosságaihoz pedig legjobban a hangoztató-elemző olvasástanítás igazodik. A biztos szótagolás az alapja a tiszta hangoztatásnak, a szóelemzésnek, tehát a helyesírásnak is. A szerzők a szerkesztéskor külön gondot fordítottak arra, hogy a kiválasztott irodalmi művek megfeleljenek a tanulók életkori sajátosságainak, érdeklődési körének. A tankönyveket végig színes illusztrációk díszítik, a tanítók elmondása szerint a gyermekek megkedvelték és sajátjuknak érzik őket. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a tankönyvek szellemiségét tapintatosan áthatja a nemzeti érzés. A tanrendünkbe való beillesztésnél figyelembe kellett vennünk, hogy amíg Magyarországon heti nyolc órában folyik anyanyelvoktatás, addig nálunk mindössze heti négy órában. Szükséges volt tehát, hogy a kísérleti év letelte után kijelöljük azokat az olvasmányokat, amelyeket valamennyi tanító kötelezően és egységesen megismertet. Ezenkívül a tanítónak egyes anyagrészeket össze kell vonnia, szemelvényeket kihagynia ahhoz, hogy maradjon ideje az ismeretanyag elmélyítésére is. A mellékelt felmérőlapokat jól lehet alkalmazni, s örömmel állapítjuk meg, hogy jók az eredmények, sőt néhány tanulónak sikerült elérnie a maximális pontszámot. Az idei továbbképzések keretében a kiadó a tankönyvek bemutatásával, hasznos tanácsaival mindenképpen nagy segítségünkre volt. A továbbképzésen szinte valamennyi, az alsó tagozaton magyar anyanyelvet tanító pedagógus jelen volt.

79