Bokor József (szerk.): Az anyanyelv a kétnyelvűségben - A Maribori Magyar Intézet kiadványai (Lendva - Maribor, 1999)
Anyanyelvhasználat
“A teljes ember próbája folyik az élet nyelvi csataterein...” A magyar nyelv helyzete Szlovákiában (Szabó József) Vemo, da je bil znaten del madžarskega prebivalstva zaradi trianonske mirovne pogodbe po prvi svetovni vojni priključen k sosednjim državam, čeprav so ljudje ostali na domači zemlji in svojih domovih. Enako se je zgodilo tudi s prebivalstvom ti. Gornje Ogrske (Felvidék), ki je bilo postopoma prisiljeno v izoblikovanje dvojezičnosti. Avtor nam skicira oblikovanje usode in položaj Madžarov ter njihovega maternega jezika na Slovaškem v desetletjih po Trianontt vse do današnjih dni. Z obžalovanjem ugotavlja, da niti spremembe leta 1989. niso prinesle korenitih in za Madžare prednostnih sprememb na področju slovaške izobraževalne in jezikovne politike, zato se mora madžarska narodnost na Slovaškem za ohranjanje svojega maternega jezika še naprej boriti. Az emberiség huszadik századi története - sajnos - nem egy példát mutat arra, hogy a világ vezető országai eléggé közömbösek, érzéketlenek a kisebb nemzetek és még inkább a kisebbségben élő népcsoportok gondjai, nehézségei iránt. Ezt mutatják pl. a volt Jugoszláviában az utóbbi években lezajlott, sok szenvedést és begyógyíthatatlan sebeket okozó háborús események és a vezető hatalmak mindazon politikai döntései (különböző egyezményei, határozatai és meg nem tett lépései), amelyek több országban is időről időre elodázzák a kisebb néprészlegek nemzetiségi problémának gyökeres és igazságos (vagy legalább arra törekvő) megoldását. A volt szocialista országokban az 1980-as évek végén bekövetkezett fordulat - a kelet-közép-európai térségben legalábbis - nem hozta meg azt a változást, amely a kisebbségek (köztük a szomszédos országokban élő magyar nemzetrészek) számára kollektive, a közösség egészére nézve és egyénenként is az alapvető emberi jogok maradéktalan érvényesülését jelentette volna. Ebben persze országonként és az egyes államokon belül olykor régiónként és településenként is kisebb-nagyobb fokú eltérések mutatkoznak. Az utóbbi években egyes országokban az is előfordul, hogy az államalkotó többség bizonyos hatalmi erői egy (látszat)lépés előre, két lépés hátra politikát folytatva nyirbálják meg a kisebbség korábban kivívott jogait. Ez az oka annak, hogy a kisebbségi helyzetű néprészlegek folyamatos, szakadatlan védekezésre kényszerülnek, ha emberi létük alapvető tényezőit, meghatározó jegyeit: anyanyelvűket és évszázados hagyományokban gyökerező kultúrájukat akarják megtartani és az utánuk jövő nemzedékeknek tovább adni. A más nyelvű és más kultúrájú népek körében élő kisebbség több tényezőtől (pl. létszámától, gazdasági, politikai, kulturális lehetőségeitől, anyanyelv- és azonosságtudatának, önbecsülésének erősségétől) függően különböző mértékben ugyan, de mindenütt ki van téve a többség, az államalkotó nemzet nyelvi és kulturális hatásának. Ez természetes következménye az együttélésnek, és ez a hatás a kisebbéi
