Bokor József (szerk.): Az anyanyelv a kétnyelvűségben - A Maribori Magyar Intézet kiadványai (Lendva - Maribor, 1999)
Anyanyelvhasználat
A magyar nyelv használata a kétnyelvű Muravidék közéletében (Dancs Anna) V uvodu svojega referata sem citirala pomembno dejstvo, ki kaže na to, da je narodnost, tudi madžarska, živ organizem, in je objektivno izpostavljena asimilacijskim pritiskom. Zato je za njen obstoj vitalnega pomena ohranitev maternega jezika in kulture. V nadalnjevanju sem pregledala, kako se uresničujejo tista načela v naši vsakdanji praksi, ki izhajajo iz temeljne ustavne in zakonske opredelitve ob zagotovitvi enakopravnih možnosti za razvoj. Omenila sem tudi posebno kolektivno pravico narodnosti, ki zagotavlja uveljavitev subjektivitete in sem omenila spoznanje, da je za razvoj madžarske narodnosti odgovoren tudi večinski narod. Na prvem mestu sem poudarila pravico za ohranitev jezikovne, kulturne in narodnostne indentitete. To sem prikazala z nekaterimi posebnimi ilustriranimi primeri iz vsakdanjega življenja, izhajajoč iz primerov, ki so še posebej aktualni ob bližajočih se volitvah v državni zbor. Nakazala sem nepravilnosti pri rabi priimkov in osebnih imen na manjšinski listi pri glasovanju za svojega kandidata v dvžavni zbor. Iz praktičnih izkušenj sem hotela ob koncu svojega referata nakazati oblikovanje in izginjanje narodnostnega jezika in narodne zavesti. “A többségi népek vagy nép keretében élő kisebbség csak akkor lesz képes beláthatatlan időkig fennmaradni, azonosságjegyeit továbbfejleszteni, ha erre minden föltétel adott, biztosítva van” - irja dr. Varga József, volt tanárom egyik cikkében.1 A leírtakkal teljesen egyetértek, hiszen vannak olyan nemzetiségi irányelvek, amelyeknek megvalósítása valamennyiünk közös ügye. Tehát nemcsak a kisebbségi létben élőké, hanem a többségi nemzeté is, illetve a mi esetünkben Szlovéniáé, azon államé, ahol az olasz és a magyar őshonos nemzetiség államalkotó elem, és a többségi nemzettel együtt a Szlovén Köztársaság szerves része. Közismert, hogy Szlovénia alkotmánya megfogalmazza a nemzetiségek különjogait. Szlovénia alkotmánya kimondja: “Azon a területen, ahol az olasz, illetve a magyar nemzeti kisebbség él, (a szlovén nyelv mellett) az olasz, illetve a magyar nyelv is hivatalos nyelvnek számít.” Az alkotmány tehát biztosítja az anyanyelv (a magyar nyelv) szabad használatát minden téren: az oktatásban, a kultúra területén, a nemzetiségi tájékoztatásban, a közhivatalokban és egyáltalán a közéletben. így a Szlovéniában élő magyarság számára alkotmányosan megteremtődtek, illetve a rendszerváltás (1991) után folytatódtak azok a jogi formák, amelyeket különjogoknak nevezünk. Csakhogy:... A jogok, így a különjogok körülírása sem, még nem a megvalósult egyenlőség, s önmagában véve ez a jogrendszer a gyakorlatban - érvényesülését illetően - a legtöbbször megkérdőjelezhető. Az ún. többletjogok a muravidéki magyarság számára csak úgy szavatolják a teljes értékű fejlődést, ha a gyakorlatban is megvalósulnak. Sajnos, ez nagyon sokszor nem igy történik. Hadd mondjak példát a mi Lendva környéki életünkből, és ezzel egyben előadásom címére is utalva, rátérjek előadásom lényegére. 61
