Bokor József (szerk.): Az anyanyelv a kétnyelvűségben - A Maribori Magyar Intézet kiadványai (Lendva - Maribor, 1999)
Anyanyelvhasználat
Most, hogy 1996. november 10-én újból az urnák elé lépünk, nemcsak az állampolgárságunkból eredő általános választási jogunknak tehetünk eleget, hanem a különjogból eredő ún. választási különjogunknak is, mivel a szlovén parlament nemzetiségi képviselőjére is szavazhatunk. Annak ellenére, hogy a nemzetiségi választási jegyzék több mint két hétig ki volt függesztve a kétnyelvű terület helyi hivatalaiban, sajnos a magyar nemzetiségűek közül sokan nem éltek jogaikkal, illetve nem használták ki azt a lehetőséget, hogy rákerüljenek a magyar nemzetiségi választási jegyzékre. így nem éltek különjogukkal, illetve a Muravidéken november 10-én, vasárnap, a választás napján nem adhatják le voksukat a magyar nemzetiségi parlamenti jelöltek valamelyikére. Ebből kifolyólag megkérdőjelezhető, hogy valóban mennyire magyar a muravidéki magyarság, ha már a ténylegesen alkalmazható többletjogával sem akar élni, vagy nem tud élni?! Pedig azzal, hogy a vegyes nemzetiségűnek nyilvánított területen, éspedig Lendva község területén 5.206 magyar, a Hodoš- Šalovci községben 443 fő, a Moravske-Toplice-i községben 387 polgár, a vegyes nemzetiségű területeken kívül pedig 62 választópolgár a nemzetiségi választási jegyzék alapján voksolhatna, egyértelműen a magyarság anyanyelvének, hagyományainak tudatos őrzése, ápolása és a magyar nemzeti különvalóság mellett dönthetne. Egy másik példával élve: a magyar nemzetiségi választási jegyzéket összességében nézve, tehát a 6.088 állítólagos magyar nemzetiségű azonosságjegyeit figyelembe véve csak kb. 40 %-ban találunk magyart, vagyis csak kb. 40 %-ban magyar a magyar nemzetiségi választási jegyzék. Itt akaratlanul is felvetődik a kérdés: egyesek miért tagadják meg vagy le a magyarságot külső jegyeiben identifikáló, nemzet-meghatározó fontos életbeli tényezőket. Miért tagadják meg nemzetiségüket és magyar anyanyelvűket azzal, hogy a család-, illetőleg személynevüket eltorzítják, elszlovénesítik. Mindezen tényezők a magyar nemzeti öntudat labilisságára mutatnak, illetve tudathasadásos állapotra, ami abból fakad, hogy a magyar nemzetiségiek fogékonyak a megegyezésre, a változásokra, sőt hajlamosak “eljátszani-megadni-feladni” bármit, létkérdést is. És mi ilyenkor mit csinálunk? Magyarok és nem magyarok! Mindentől messze beletörődünk sorsunkba?! Nem kellene. Több kezdeményezés szükséges, s aki meri az újat, azt támogatni kell. Mégpedig egyféle nemzeti felelősségből, a magyar nyelv megmaradása végett, hiszen nagy jelentősége van a Muravidéken a magyar nyelv használatának mind a magánéletben, mind a közigazgatásban, a bíráskodásban, a kultúra terén, a tájékoztatásban, az oktatás és a gazdaság terén: egyszóval a közéletben, illetve mindennapjainkban. Köztudott, hogy a Muravidéken a magyar nyelv érvényesülésére nagyon negatívan hatnak a vegyes házasságok. Ilyen esetben meghatározó a nemzetiségi partner szerepe, illetve anyanyelvének használata, hogy minél később következzék be az asszimiláció (beolvadás). Az asszimilációs folyamatban a magyarnak maradókat a nemzeti kultúra őrzi meg anyanyelvűkben és hagyományaikban. Meg persze a család, melynek érzelmi töltetet kell sugároznia a vegyes házasságokban is. A magyar nyelv használata, illetve a kétnyelvűség tényleges megvalósítása a társadalmi élet egyéb területein is nagyon rossz. Gondolok itt a községi tanácsok és különböző szerveik munkájára. Például a Lendva Községi Tanácsban esetleg csak a két különstátusú nemzetiségi képviselő szólalt fel magyarul. De felszólalásuk nemegyszer gondot okozott elsősorban saját maguknak, mert a magukról elmondott szöveget, sajnos, szlovénra is le kellett fordítaniuk. Ezzel a gyakorlattal felhagyva mostanság már ők is szlovénul szólalnak fel az üléseken... Mi ebből a tanulság? Újra csak hangsúlyozni tudom, hogy a muravidéki kis létszámú magyarság esetében minden előírás betartása létfontosságú, és a papíron leírt jogokkal élni kell! Egyértelmű az a tanulság is, miszerint egy nyelv akkor maradhat meg, fejlődhet, szolgálhatja a nem-62
