Bokor József (szerk.): Az anyanyelv a kétnyelvűségben - A Maribori Magyar Intézet kiadványai (Lendva - Maribor, 1999)
Anyanyelvhasználat
Az anyanyelv munkahelyi és közéleti használata (Varga József) V svoji študiji raziskujem rabo maternega jezika na delovnem mestu in v javnem življenju. V vzorec raziskave je vključenih petdeset družin iz mešanih zakonov v štirih vaseh, poleg odraslih tudi otroci. Verodostojnost raziskave zagotavlja dejstvo, da je kar 184 vprašanih podatke posredovalo osebno. Približno 3.800 podatkov pa je že dovolj, da na njihovi osnovi sprejmemo ali potrdimo določene splošne ugotovitve. Prvotno in drugotno rabo slovenskega, madžarskega in hrvaškega jezika na delovnem mestu preučujem v štirih različnih življenjskih situacijah, rabo jezika v javnem življenju pa v petih življenjskih položajih. Tako pridobljene podatke ponazarja 34 tabel z razlagalnima besediloma. Študija predstavlja le del obsežnejšega znanstvenega dela. írásomban azokat a társadalmi, nemzeti és nyelvszociológiái területeket is érintő anyanyelv-használati sajátosságokat figyelem, illetve tárgyalom, amelyek a Muravidéken élő magyarság vegyes házasságain belül érvényesülnek. E munka csak része egy hosszabb terjedelmű tudományos kutatásnak, amelyben a magyar-szlovén, szlovén-magyar, magyar-horvát, horvát-magyar nemzetiségű vegyes házasságban élő felnőttek és gyermekeik anyanyelv-alkalmazását (a magyart, szlovént és horvátot) vizsgálom a családokon belül, a munkahelyeken és a közéletben. Mindezt ötven házasságban végzem négy, főleg magyar lakosságú faluban: Csente, Felsőlakos, Göntérháza, Hosszúfalu. A kérdőív 4., 5„ 6. és 7. kérdése az anyanyelv első, második vagy esetleg harmadik nyelvként való használatára kíván hiteles feleleteket kapni. Az információadásban külön nyilatkoznak az apák, az anyák és a gyermekek. így a feldolgozandó korpusz - mintegy 3.800 adat - mennyiségileg megfelelő bázisanyagot nyújt ahhoz, hogy némi betekintést nyerjünk, hogy a körzetünkben élő szlovének, magyarok és horvátok milyen mértékben használják életük különböző területein és szituációiban anyanyelvűket vagy a másik nyelvet elsősorban, másod- vagy harmadsorban. Megállapításaim tehát arra vonatkoznak, hogy a 100 szülő és a 84 gyermek saját bevallása szerint mikor, milyen helyzetekben és arányban használja az anyanyelvét, illetve a másik nyelvet. E szűkre szabott munkában szinte csak utalni tudok a feldolgozott szempontokra. Például: 1. a szlovén apák, 2. a magyar nemzetiségű apák, 3. a horvát apák, 4. a szlovén nemzetiségű anyák, 5. a magyar anyák, 6. a horvát anyák munkahelyi nyelvhasználata; 7. a szlovén nemzetiségű gyermekek, 8. a magyar gyermekek, 9. a horvát nemzetiségű gyermekek iskolai (óvodai) nyelvhasználata. A munkahelyi nyelvalkalmazást négyféle körülmény (életszituáció) szerint vizsgálom: a) a fölötteseikkel való beszélgetés során, b) a beosztottakkal történő nyelvi érintkezéskor, c) a közvetlen munkatársakkal való kommunikáláskor, d) másokkal. A gyermekek iskolai (óvodai) nyelvhasználatát viszont az alábbi szempontok alapján tárgyalom: a) a tanárokkal, nevelőkkel és óvónőkkel való beszélgetés, b) a barátaikkal történő nyelvi érintkezés, c) iskolatársaikkal való nyelvi kommunikálás, d) másokkal. Minden egyes beszédszituációban lejegyzem (rögzítem) az anyanyelv és az ún. környezeti nyelv elsődleges, másodlagos vagy harmadlagos használatának előfordulását, s a kapott adatokat táblázatok-57
