Bokor József (szerk.): Az anyanyelv a kétnyelvűségben - A Maribori Magyar Intézet kiadványai (Lendva - Maribor, 1999)
Kétnyelvűség és anyanyelvűség
Kétnyelvűség és identitásvesztés (Bence Lajos) Avtor v svojem prispevku analizira nekatere motive dvojezičnega pouka v Sloveniji, ki so nedvomno vplivali na uspehe oz. neuspehe tukajšnjega izobraževalnega modela. Med drugim govori o dvojezičnem pouku, ki ne temelji na materinščini, pa tudi o spolitiziranosti tega področja. Med bistvene probleme uvršča nezadostno rabo maternega jezika, ki je postopoma iztisnjen tudi iz šolske rabe. Izpostavi pomanjkljivosti, ki rezultirajo s pomanjkljivo zavestjo o identiteti. Avtor ugotavlja, da so pomanjkljivosti dvojezičnega šolskega modela v tesni zvezi z nezadostnostjo celotnega šolskega sistema v 60-ih in 70-ih letih. 1. A téma megjelölése Dolgozatomban néhány olyan jelenségre szeretnék kitérni, melyek érzésem szerint a negyedik évtizede felé közeledő szlovéniai kétnyelvű oktatás pedagógiai gyakorlatát - főleg a rendszerváltásig - negatívan befolyásolták. Mielőtt azonban a téma vázolásába kezdenék, jobb érthetősége kedvéért rövid történelmi áttekintést adok, néhány elvi kérdés tisztázására vállalkozom. Elöljáróban elmondhatjuk, hogy az oktatásügy és az anyanyelvi oktatás minden kétséget kizáróan a kisebbségi sorban élők leghatásosabb védelmi eszköze, megmaradásuk, illetve fennmaradásuk egyik alappillére. Ez az állítás kétségtelenül vonatkozik a szlovéniai magyarságra is, gyors - már-már tragikus gyorsasággal végbemenő - sorvadásáért mégis nagy mértékben felelős a kellő pedagógiai, módszertani és didaktikai, sőt oktatáspolitikai alapokkal sem rendelkező oktatási rendszer. De jegyezzük meg már itt az elején: tévedés lenne kizárólag az oktatásügyet vádolni, a kétnyelvű oktatást főbűnösként kezelni. A kétnyelvű oktatás gyakorlati megvalósítása terén tapasztalható kudarcok és hullámvölgyek ugyanis sok esetben az egész délszláv állam és a szlovén oktatásügyben tapasztalható múltbéli hibákkal és mulasztásokkal hozhatók összefüggésbe. Azzal a hibás oktatáspolitikával, mely a megvalósítandó pedagógiai célok közül az első helyre a tanulóifjúság ideológiai nevelését tette. Ez nemcsak a háború utáni néhány évtizedben volt romboló hatású, hanem egészen a rendszerváltásig. Dolgozatom azokra a ma már jól körvonalazható jelenségekre is fel kívánja hívni a figyelmet, amelyekről a tabuként kezelt kétnyelvű oktatási forma közel négy évtizede alatt nemigen lehetett sem beszélni, sem írni. Az említett gátló tényező már a kétnyelvű oktatás elméleti megalapozásától jelen van, s később is fölösleges kölöncként nehezedett rá az egyébként ígéretes kezdetekre. 2. A kétnyelvű oktatás rövid történet A II. világháború utáni években a Muravidéken párhuzamos magyar és szlovén tagozatokban folyt az oktatás. Ma már vitathatatlan tény, hogy az új oktatási rendszer demokratikusabb volt, mint a két háború közötti, de a magyartannyelvű iskolák ismét hátrányos helyzetbe kerültek. Első helyen említendők a rossz anyagi körülmények, amelyek miatt lehetetlen munkafeltételek alakultak ki. Ezzel szinte együtt és az előbbiek következményeként jelentkeztek a még ennél is rosszabb tanítási feltételek: több helyen ismét összevont alsó és felső tagozatokban folyt az oktatás. Sőt, nem egy esetben a minimális 51
