Kovács Attila (szerk.): Hova megyünk, bajtársak? - Világnak! Szlovénia és az '56-os magyar menekültek (Ljubljana - Lendva, 2016)

Göncz László: Segítették a menekülteket

a magyar miniszterelnököt hallgatta. Varga Károly alsólendvai lakásában is (akkoriban ő egy cipészmesternél lakott és dolgozott) eltöltöttek egy éjszakát a mester feleségének menekült rokonai, akik közül az egyik állítólag tagja volt a Mindszenty hercegprímást kimenekítők csoportjának. Károly olyan esetről is beszámolt - az arra utaló információkat állítása szerint egy bizalmas beszélgetés során véletlenül hallotta hogy az 1956- os menekültek közül bizonyos személyeket az UDBA9 (jugoszláv államvédelmi hatóság) kémkedésre kényszerített. Az államvédelmi hatóság emberei egyes menekültek esetében a segítséget az emberi méltóságot megalázó feltételhez kötötték. Feltehetően többen nem tudtak a kényszer elől kitérni. Közülük egy személy az ’56-os események után még sokáig Alsólendván tartózkodott és részt vett a hírhedt szervezet tevékenységében.10

A kapornaki Lukács Péter (1916) elmondta, hogy az 1956-os magyarországi események híre, a november 4-e utáni orosz inváziót is beleértve, az Őrség muravidéki falvaiba is gyorsan eljutott. Azokban a napokban néhány menekült oda is érkezett. A Lukács család befogadott egy famíliát néhány órára. Péter felidézte, hogy Kapornakra főképpen a falusi temető felől érkeztek menekültek, akik a kereszteken és a sírköveken talált magyar feliratok miatt először gondban voltak, hogy milyen fennhatóságú területen vannak. Amikor meggyőződtek róla, hogy már Jugoszláviában vannak, hamar megnyugodtak. A náluk időzőket megetették, ellátták, miután azok továbbmentek. Közülük néhányan a későbbiek során Kanadába kerültek. Amikor a határ menti magyar családokat elhagyták a menekültek, először Hódosra kísérték őket a jugoszláv katonák, aztán továbbmentek Péterhegyre (Gornji Petrovci), majd azt követően rövidebb időre Muraszombatba kerültek.11

Varga Károly unokaöccse, Varga József felidézte, hogy ők akkor a nejével, mint fiatal tanítóházaspár, Dobronakon dolgoztak. November elején a kebelei útról és más magyarországi irányból sok menekült érkezett, akiket a helybeliek útbaigazítással és élelemmel segítették. Ők is szívesen adtak ételt néhány menekültnek, hogy utána könnyebben folytathassák az utat. A szerencsétlen bajbajutottaktól megtudták, hogy célirányuk általában Ausztria volt, illetve más nyugati államok. József arra is utalt, hogy ők akkor a magyar forradalmat a határ szlovéniai oldaláról úgy értelmezték, hogy a magyar nép erős volt, mert képesnek bizonyult szembeszállni az elnyomó szovjet hatalommal.12

9 Szlovénul Uprava državne varnosti (UDV), szerb-horvátul Uprava državne bezbednosti (UDB). Köznyelven csak UDBA-nak nevezték.

10 Göncz László: Egy peremvidék hírmondói. 77-88.

11 Uo. 121-126.

12 Uo. 105-113.

72