Kovács Attila (szerk.): Hova megyünk, bajtársak? - Világnak! Szlovénia és az '56-os magyar menekültek (Ljubljana - Lendva, 2016)

Göncz László: Segítették a menekülteket

ek tudomást, hogy november 4-én a szovjetek ismételten megszállták Magyarországot, aminek következményeként megindult a lakosság bizonyos rétegének Nyugatra menekülése. És természetesen tájékozódásuknál a különböző rádióállomások leginkább titokban elcsípett hírfoszlányaira voltak utalva. A magyarországi menekültekkel szembeni jugoszláv viszonyulás, ellentétben a forradalmi események hivatalos megítélésével (ami negatív volt), összességében segítőkész volt. Ezt a nyilatkozók közül többen is megerősítettek.

14. Felvonulás 1956 októberében a magyar-szlovén határ mentén fekvő Tornyiszentmiklós településenn

(Tantalics Béla: Az 1956-os forradalom Lenti térségében)

Az ötvenes években létező határ menti állapot teljes körű megismerése céljából fontos előrevetíteni, hogy az 1948-as év végén kiéleződő, majd azt követően mély politikai konfliktusba fulladt jugoszláv-magyar viszony az 1956-os események „muravidéki” értelmezésére kedvezőtlenül hatott. Az állami vezetőségnek a magyar helyzettel összefüggő álláspontjai csak részben, és - amint már utaltunk arra - főképpen egyoldalú magyarázattal jutottak el az emberekhez. Ez a jugoszláv pártvezetés szemszögéből azért volt fontos, hogy a kisebbségi magyar lakosság (beleértve a Muravidéket is) délszláv látószögből értesüljön az anyaországban történtekről. Az ilyen „szemlélet” a hatalom kedvére volt amiatt is, mert a kisebbségi magyar közösség nemzettudatának gyengülését segítette, másrészt fellazította a magyar közösség kötődését az anyaországhoz.

69