Kovács Attila (szerk.): Hova megyünk, bajtársak? - Világnak! Szlovénia és az '56-os magyar menekültek (Ljubljana - Lendva, 2016)

Göncz László: Segítették a menekülteket

Annak ellenére, hogy az 1956-os magyar forradalommal kapcsolatosan a Mura mentén élő emberek csupán részinformációhoz juthattak, a magyar érzelmű lakosság jelentős része már 1956 őszén valamennyire tisztában volt a még mindig szigorúan el­választó határ másik oldalán zajló eseményekkel. Amint több interjúalany is utalt arra, a különböző magyar nyelvű rádióállomások által közvetített híreknek, főképpen a nyu­gati adóktól származóknak, fontos szerepe volt a véleményformálásban. A muravidéki magyarok lakta települések többsége esetében elmondható, hogy az emberek - még ha titokban is - lelkesedtek a magyarországi események iránt. A más szlovéniai régiókban élő lakosság is érdeklődött a magyarországi esemé­nyek iránt (különösképpen Ljubljanában volt nagyobb érdeklődés), ami úgyszintén hat­hatott a pártvezetés viszonyulására, véleményére. A Szlovén Kommunista Szövetség 4. plenáris ülésén, 1956. november 20-án egyebek mellett kritikusan megjegyezték, hogy nemcsak a Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége keretében (a Hazafias Népfront jugo­szláviai megfelelője), hanem a kommunista pártszervezetekben is elhangoztak olyan megjegyzések, amelyek szerint egyesek Jugoszláviában is a magyarországi események­hez hasonló fellépést vártak, mert attól várták a munkások anyagi helyzetének javulását. Egyesek a többpártrendszer bevezetését is emlegették, és a Dilas-féle reformtörekvé­sekről beszéltek. A korábban mérsékelt viselkedést tanúsító csoportok - a plenáris ülé­sen a helyzetet elemző Janez Vipotnik4 szerint - a magyarországi események hatására „agresszívabbak voltak”. A hatalmat gyakorlókkal szemben néhányan megfélemlítésről is beszámoltak, és a „fehérgárdisták” ébredezését úgyszintén emlegették. Mindez főkép­pen azt a célt szolgálta, hogy erősítsék a kommunista párt által akkorra már kialakított véleményt, amely a magyarországi eseményeket reakciós megmozdulásnak nyilvánítot­ta. Ennek ellenére a jugoszláv és azon belül a szlovéniai társadalomban a magyar for­radalom hatására mégiscsak megmozdult valami, amire a későbbi gazdasági-szociális intézkedések során a pártvezetésnek figyelemmel kellett lenni. Bizonyos problémákra már az említett 4. plenáris ülésen is utaltak.5 4 Vipotnik, Janez - szlovén politikus, újságíró és író; 1942 után részt vett a szlovén partizánmoz­galomban, majd a második világháború után fontos politikai és közéleti tisztségeket töltött be. Az ötvenes évek elején rövid ideig kereskedelmi miniszter volt, majd a szlovén Végrehajtó tanács (kormány) gazdasági kabinetjének a vezetője (1952-1953), Az 1950-es években folyamatosan tagja volt a kommunista párt szűkebb vezetőségének; különböző tisztségeket töltött be. 5 SI AS 1589), Zapisnik IV, plenarne seje - 20, 11. 1956. 8-13. 70

Next

/
Thumbnails
Contents