Kovács Attila (szerk.): Hova megyünk, bajtársak? - Világnak! Szlovénia és az '56-os magyar menekültek (Ljubljana - Lendva, 2016)
Göncz László: Segítették a menekülteket
Göncz László SEGÍTETTÉK A MENEKÜLTEKET Az 1956-os forradalom szlovéniai (muravidéki) látószögből 1. Bevezető Egy, az Ausztriában élő magyarok által az 1956-os forradalom 50. évfordulója tiszteletére szervezett konferenciára készült tanulmányomat azzal kezdtem, hogy „őszintén szembe kell néznünk a ténnyel, hogy az 1956-os magyar forradalmi események jelentőségét, hatását a határon túli régiókra a szomszédos országokban jórészt csak az elmúlt néhány esztendőben, intenzívebben az elmúlt hónapokban kezdték, kezdtük el kutatni”.1 A Muravidék esetében akkor mindenképpen az volt a helyzet. Utána elmúlt egy évtized, és időközben valamennyire sikerült „továbblépni” e téren. Néhány szlovéniai magyar kutató fontos új ismereteket tárt fel az említett eseményekről, főképpen azoknak Szlovéniával és a Muravidékkel összefüggő kapcsolódásairól, hatásáról. Az 1956-os események kutatását illetően a muravidéki magyarság látóköréből fontos szempont, hogy a forradalom után Magyarországot elhagyni kényszerülő menekültek bizonyos része (számításaink szerint a teljes emigrációnak legalább 1%-a) a Muravidéket érintve távozott Nyugatra. A Mura mentét érintő útvonalat választó menekültek első kapcsolatai túlnyomórészt az ott élő magyarokhoz fűződtek. E tanulmányomban is elsősorban az 1956-os magyarországi események (és a menekültek) szlovéniai „fogadtatását” elemzem, főképpen a határ mentén élő, túlnyomórészt a magyar nemzeti kisebbséghez tartozó személyek emlékezete, élményei, valamint a korabeli párthatalom „tálalása” alapján. Az elmúlt két évtizedben mintegy százötven történelmi jellegű mélyinterjút készítettem a Mura mente 20. századi eseményeiről, az 1 Göncz László: Muravidék. Szlovénia és 1956. 35-45. 66
