Székely András Bertalan (szerk.): A muravidéki és rábavidéki kortárs szlovén irodalom antológiája (Budapest - Szentgotthárd, 2006)
Versek - Ružič, Ernest
ÖSSZEFOGLALÓ ÉNEK A hétköznapok milliónyi részében sodródott bele az új világ. Az összekuszált vihar közepette született meg a nap. Először csak apró pontocskák voltak. Egyszerűen kicsik, mint a mákszem. A kiszélesített messzeségek közös metszéspontokat szerettek volna találni. Elkezdték keresni a megfelelő utat hogy hogyan surranjanak bele az életbe. Abból a százezer variánsból egyik sem volt igazi. Mindegyik úton voltak akadályok. És volt két apró egyszerű kis pontocska. Kicsi nullák teljes tartalommal, hogy a hétköznapok milliónyi részéből szülessen meg a termékeny jövő. Feltárom a világűrt ki tudja, hova esnének a termékeny magvak és a vihar ne szórná szét a nem megfelelőket és összekeverné a süket hétköznapokat, így született meg az új világ. Teljesen hasonlóan a megelőzőhöz, a züllött és kimosott régihez.
