Székely András Bertalan (szerk.): A muravidéki és rábavidéki kortárs szlovén irodalom antológiája (Budapest - Szentgotthárd, 2006)
Versek - Ružič, Ernest
A HARMADIK NAP AZ ELSŐ NAP azóta melegít amióta elkezdtem nézni a napot. Az első nap mindvégig melegít. Mindvégig melegít átszúr és forrósít mindvégig. Nem kínoz. Nem gyötör. Meleget hoz. Az én Első napom. azóta melegít amikor először az úttestre léptem. Senki sem állított meg. Mentem és mendegéltem. Úgy tűnik, hogy most is csak megyek és hogy melegít a harmadik nap és vonz magához. Merre irányítsam a lépteimet kérdezem amikor melegít a Harmadik nap. A MÁSODIK NAP A NEGYEDIK NAP azóta melegít, amióta kettőt léptem a mély gödör felé. Az apró kutyus ki ismerte volna a kis jöttmentet beleharapott a fenekembe. Félreugrottam a megfelelő irányba a mély örvényből ahonnét nézett felém a másik hamis nap. Számomra mégsem érthető, hogy nedves volt a Második nap. azóta melegít amióta megismertem az apró lánykát. A homokozóban játszottunk süteményt sütöttünk kerestük a csillagokat és a gyöngyöket a rakás hamuban és csintalankodtunk, ahogy tudtunk. A gondolataink játékos apró vékony hajtincse melegít azóta is, amikor a tenyeremet a melleire helyeztem. Azt a napot amely melegít, szeretem. Szeretem a Negyedik napot. 60
