Székely András Bertalan (szerk.): A muravidéki és rábavidéki kortárs szlovén irodalom antológiája (Budapest - Szentgotthárd, 2006)
Just, Franci: A kortárs szlovén irodalom a Muravidéken és a Rábavidéken
művészeket (azoknak a hasonlata, akik a szavak segítségével mélyebb, bölcs igazságokat fejeznek ki) és az átutazókat (az utazók hasonlata, akik a létezés értelmét, valamint annak harmóniáját kutatják sok esetben a lét ellentmondásaiban). A felsorolt szerzők mellett más irodalmárok is alkotnak: egyesek közülük komolyabb terveket szőnek, mások a meglevő gondolataikat, érzéseiket fejezik ki, továbbiak önmaguk megismerésére keresnek kifejezési formát. Egyesek a műveiket, alkotásaikat - az önálló vagy közös könyveiket — bemutatják a közönségnek is, mások pedig alkalmilag publikálnak. Skledar Milan újságíró a 80-as években két verseskötetet adott ki (Kot orgazem pričakovanja - A Várakozás orgazmusa,1983; Klasiva, 1989), azóta szépirodalmi műve nem jelent meg. Turner Karel, aki hasonló akasztó fahumorú költészetet teremt, mint a késő középkori költő, Francis Villon, két kötetben tette közzé verseit (Porcelanasto nebo - Porcelán égbolt, 1998; Lebdenje v senci - Lebegés az árnyékban, 2002) és sok más verses antológiában, folyóiratban szerepelt. Huzjan Stefan a verses formában kifejezett hétköznapi költői képeit két kötetben is megjelentette az Obrazi (Arcok, Paušič Olga társszerzővel együtt, 1995) és a Podaj roko svetlobi - Nyújts kezet a fénynek (2003, fordította Zágorec-Csuka Judit) című önálló verseskötetében. Ezek a költemények nem rejtik el vádoló és ironikus véleményét az élet kevésbé szép oldalairól. Alkalmi költészetet teremtettek még Millász Mária műfordító és Király-Moss Suzanne festőművésznő, utóbbi a képzőművészetét versírással, vagyis a szavak művészetével is kiegészítette. Paušič Olga versei is alkalmi jellegűek, de a prózai alkotásai - főleg a gyerekek és az ifjúság részére — gondos tervezés eredményei. 1997-ben adta ki az Imejmo jih radi (Szeressük őket), majd két évvel később a Junaki (A hősök) című ifjúsági regényét. A gyermek- és ifjúsági színjátszó csoportok részére 2004-ben adta ki a Šolski štosi (Iskolai bohózatok) című drámai szövegeit. Logar M. Boni 1994-ben adta ki magánkiadásban az Eksperiment s praprotjo (Kísérlet a páfránnyal) c. művét, majd azt követően az irodalom területén elhallgatott. Mataj Janez történelmi-memoár prózát ír, amelyben feltárja Muraszombat fél évszázados életét (Plaščarji 1 - Köpönyegforgatók 1, 2001; Plaščarji 2 - Köpönyegforgatók 2, 2003). Horvat Jože publicista 2002-ben adta ki Bela Lendava (Fehér Lendva) című ifjúsági regényét. Števanec Lojze pedig szakmai prózát ír (lovske zgodbe Na preži in v pogonu - vadásztörténetek A lesálláson és a hajtóvadászaton, 2001; zdravniške zgodbe Poslušalec - orvosi történetek Hallgató, 2002, Zgodbe iz ordinacije - Történetek a rendelőből, 2004). Egyszerű, oktató-nevelő célzatú és humoros prózát írnak Kozar Lojze és Smej Jožef püspök, aki jól ismeri a muravidéki régi irodalmat és kitűnő fordítóként nyilvánult meg latin és magyar nyelvből (Gárdonyi Géza műveit is ő fordította le), számos vallásos mű mellett Po sledovih zlatega peresa (Az arany toll nyomában, 1980) című történelmi regényét is kiadta. Ringbauer Rudi három aforizma-gyűjteményt is publikált (Božje resnice - Isteni igazságok, 1993; Preproste resnice - Egyszerű igazságok, 2000; Gole resnice - Mezítelen igazságok, 2003). Ezekben a művekben áttetsző és kritikus megfigyelője az életnek, legtöbbször az istenes és a vallási témákkal foglalkozik, ezért nevezték el Isten aforisztikus harcosának. A Separatio folyóirat Edicio című könyvsorozatának kiadásával a 90-es évek második felében a fiatal írók korosztálya is színre lépett, és meghirdették a Parnasszusra vezető 31
