Székely András Bertalan (szerk.): A muravidéki és rábavidéki kortárs szlovén irodalom antológiája (Budapest - Szentgotthárd, 2006)
A fordító munkásságáról
és szeretete. Zágorec-Csuka Judit a festő leikébez vehető úton indul el, hogy közelebb vigye azokhoz akiknek szívügye minden olyan emberi érték, amely egy adott kultúrközegben jellem- és azpnosságformáló erővel és hittel bír. ” Bence Lajos7, a kötet szerkesztője, a következőképpen formált véleményt a műről: „Zágorec-Csuka Judit Gábor-könyvének legfőbb érdeme, hogy a% életmű fontosabb művészi opusainak, főbb motívumainak és kompozfciós megoldásainak ismertetése mellett, egy nyugtalan egyéniség világképének a fejlődését is nyomon követhetjük. Gábor emberi-művésej pályája tipikus példája annak, hogyan függ össze sors és alkotás, kiteljesítve egyik a másikat - állandó diskurzusban lélek a sorssal, sors a lélekkel és a külvilággal -, egy olyan korban, amelyben már csak a szép megváltó erejében bízhat az ember. ” A monográfia összefoglalóját, Gábor Zoltán portréja címmel, Tanja Simonka művészettörténész írta szlovén nyelven. A mű egyéb fejezeteit Lázár Bea, Novak-Császár Jolán fordították le szlovén nyelvre. A kötethez a horvát nyelvű összefoglalót Stijačič Dubravka és Ančic Darinka, az angol nyelvűt pedig Suzanne Kiraly-Moss fordították. A mű négy részre tagolódik: Gábor Zoltán az ember, Gábor Zoltán a művész, Vélemények Gábor Zoltánról, valamint Gábor Zoltán művei és a bibliográfiája. A monográfia 56 Gábor Zoltán-reprodukciót (festményt, grafikát, könyvborítót) tartalmaz, ezeket Tanja Simonka válogatta. A monográfia formatervezője Meszelics László volt. Szerkesztette Bence Lajos, a fotókat Mester Tibor készítette. 2003-ban jelent meg Zagorec-Csuka Juditnak a muraszomati Franc-Franc kiadó gondozásában a Slepci na zemljevidu (Vlkok a térképen) című szlovén fordításkötete. A Hidak a határon sorozat darabját MiUász Mária (Maria Millas) válogatta és fordította szlovén nyelvre. A kötet kiadója Franci Just volt, a formatervezés Orbán Péter munkája. A kötetben négy meghatározott ciklust találunk: Kiűzve az Édenből, A hattyúk repülésével, Szív a szívben, a Közelségeket. Milan Vincetič8, muravidéki szlovén költő, a kötet recenzense a következőket vetette papírra: ,/l verseskötet szubtilis, de egyben expresszív lírai reflexiók gyűjteménye. Ezek olyan versek, amelyek éppen közvetlenségükkel rendítenek meg olyan versek, amelyek a lendvai térség érzékeny és sebezhető magyar tollára hívják fel a figyelmet... ” Neža Maurer 7 híres szlovén költő, így írt a kötet kísérőszövegében: „A mi államunk a megengedett lehetőségek közt támogatja a rábavidéki szlovén kisebbséget Magyarországon (szlovén iskolaügy, kulturális tevékenységek); és azokat a fordításokat is, amelyek magyar nyelven íródnak. De kevesebb az a törekvés, főleg a költészetben, amely a magyar irodalmat közvetítené szlovén nyelvre. Úgy mondhatjuk, mégis szerencsés véletlennek tarthatjuk, hogy Zágorec-Csuka Judit a határ mentén él. 0 igazi magyar alkotó, habár a léthelyzetét Szlovéniában éli át. De még annál is több, hogy a szlovének sajátjuknak vélik őt, hiszen rövid idő leforgása alatt immár két kötete is megjelent szlovén nyelven. ” 2003-ban adták ki Kiűzve az Édenből című második magyar nyelvű verseskötetét, amelyet Orbán Péter tervezőgrafikus illusztrált, a Bibliából véve a motívumokat. A kötet négy ciklusra oszlik: Ha angyalod lennék, Itt maradtam élve, Átmenet vagy, Kiszolgáltatva. A versek prológusa és epilógusa - kissé rendhagyó módon - a költőtárs Czirják Edit egy-egy költeménye. A kötet befejező részében Varga József méltatása olvasható. Varga István, a Somogy kulturális folyóirat szerkesztője így véli recenziójában: ,/{dalában azt mondhatjuk, hogy az irodalomnak vannak olyan pillanatai, amikor figyelmen kívül hagyhatjuk a mű 198
