Székely András Bertalan (szerk.): A muravidéki és rábavidéki kortárs szlovén irodalom antológiája (Budapest - Szentgotthárd, 2006)
Dráma - Paušič, Olga: Az árulók (ifjúsági regényrészlet)
PAUŠIČ, Olga AZ ÁRULÓK (ifjúsági regényrészlet)-No, vidd magaddal Pinkit a lakásba! - kérte Tonét édesanyja, amikor elment mellette, majd sarkonfordult, megölelte és megcsókolta az arcát. - Melletted biztonságban érzem magam. - Aztán verítékszag csapta meg az orrát, és hozzáfűzte: - Zuhanyozzál le, érezni az izzadáságod!- Ha végül is tudnám, miért is izzadok... - gondolkozott egy kicsit, aztán magához hívta Pinkit. A kutya a szobájában mindjárt felment az ágyára, nyújtózkodott egyet, hogy valaki megsimogassa. Olyan volt, mint egy élő játék. Ez a végtelen odaadása újra és újra meglepte. Örömmel telt meg a szíve. A kutyus nem hazudott, nem volt kétszínű, megbízott és hitt benne. A keze gyorsan csúszott a selymes és göndör szőrön, Pinki boldog volt. így szerették egymást tizenöt percig, aztán úgy tűnt neki, hogy ebből a szerelemből ennyi elég, kiment a konyhába, mert korgott a gyomra, enni szeretett volna. Megmelegítette a marhahúslevest tésztával, a tepsiben talált pecsenyét, krumplit, a salátát pedig neki kellett ízesítenie. Nagyon ügyes volt a házimunkákban. Ez már régóta így volt. Apja hét közben alig volt otthon, hiszen hivatásos sofőr volt, anyja pedig napközben dolgozott, tehát „meg kellett tanulnia” főzni, ha azt akarta, hogy ne legyen éhes. Evekkel ezelőtt, amikor a lánytestvére gimnazista volt, és naponta autóbusszal Ljutomerbe utazott, néha még rá is vigyázott. Sajnálta, hiszen reggel hat órakor már az autóbusz-állomáson kellett lennie, és délután kettőkor vagy háromkor érkezett haza, és azonnal a könyvek mellé ülhetett. Az is megtörtént, hogy több napig nem is beszélgettek, mivel az összes szabadidejét a tanulásra áldozta. Ő már nem lesz ilyen! Az érettségi után a nővére nyelveket tanult a Maribori Egyetemen - és most még jobban sajnálja. Még az apja is azt mondta neki, hogy jól gondolja meg, habár ő sem volt annyira anyagias: „Nézd csak meg a pedagógusokat, a gyerekek azt csinálnak velük, amit akarnak! És a fizetés sem jó. Annyi évet áldozol azért, hogy utána még évekig elégedetlen legyél.” De ez mind nem hatott. Maja kitartott az elképzelései mellett és szorgalmasan tanult. Még egy kis idő, és diplomát szerez. Boldog volt, hogy nyolcadikos. Amikor arra gondolt, hamarosan az a szerencsétlenség éri, hogy a testvére tanítja, egészen reszketett. Ebédelés közben csörgött a telefon. Megvárta, míg a telefon hétszer kicsengett, csak azt követően vette fel. Janko volt.- Mit csinálsz? — kérdezte Janko üdvözlés nélkül.- Éppen eszem - válaszolt hűvösen Tone. A haragja elmúlt, jóllakott volt, és kipihente magát. És most egy kicsit zavarban volt, mert nem tudta, hogyan is viselkedjen az osztálytársával, akit árulónak vélt.- Hallod-e, a csibészeknek délután három órakor az iskola tornatermében tánctanfolyamuk lesz. Megnézzük őket? 133
