Székely András Bertalan (szerk.): A muravidéki és rábavidéki kortárs szlovén irodalom antológiája (Budapest - Szentgotthárd, 2006)

Dráma - Mukič, Francek: A garabonciás (regényrészietek)

ják. Mozgásszabadság hiányában szóba sem jöhetett volna, hogy átszökjön Ausztriába. Hogy mi mindent csináltak Gutmannal, és mit követeltek tőle, tudjuk, mert Gutman még él. Marcitól viszont már sosem tudjuk meg, mi mindent kellett volna még megtennie, hogy életben maradjon. Legalábbis időlegesen, mert előbb-utóbb a másik fél is az életére tört volna.- Gondolom, követték, mint az árnyék, ugye?- Ajaj! Csak harminc kilométeres sugarú körben mozoghatott.- Mindenki, aki ismerte, egyhangúlag állítja, hogy teljesen megváltozott azt követően, hogy visszatért a kéthetes jugoszláviai rejtélyes küldetéséből. De különösképp azután, hogy hazatért az egerszegi agymosásról. Egy harmadik változat szerint pedig Marcit Magyarországról küldték kémkedés céljából Jugoszláviába, és amikor újfent át kellett volna mennie Titóékhoz, újabb információkért... Mindenesetre tény, hogy emberileg teljesen megváltozott. Hallgatott, mint a sír. Megtört volt, magába zárkózott, zavart, különös gondok gyötörhették... Hogy milyenek, azt csak ő tudta. Meg amazok ott Zalaegerszegen. Amikor az ávósok Gutman Józsefnek a sorozás után meghagyták, hogy menjen Loncsárékhoz, és mondja meg Marcinak, hogy indulhat, merthogy ők majd várni fogják a megbeszélt helyen, Marcit nem találta otthon. Állítólag már Ritkaházán volt. Valamilyen ürüggyel a határ közelébe csalt két olyan fiatalembert, akiknek a családja nagyon a bögyében volt a magyar állambiztonsági szerveknek. A határőrök rajtaütöttek a határ közelében császkáló két fiúra, ami akkortájt elegendő ürügy volt az őrizetbe vételükhöz, hisz törvényellenesen tartózkodtak a határnál. Azután lecsaptak családjaikra is.

127