Göncz László: Barangolás a Muravidéken. A Muravidék magyar kötődésű települései és épített öröksége (Lendva, 2009)
Ismertebb magyar kötődésű műemlékek a Muravidék szlovénok lakta településein
92 A Rotunda fából készített tetőszerkezete háromság képe került. Az említett jelenetet a négy evangélista szimbóluma vette körül. Ezek alatt a Passió jelenetei sorakoztak (Bevonulás Jeruzsálembe, Utolsó vacsora, Olajfák hegye, Júdás árulása, Krisztus elfogatása, Krisztus Pilátus előtt, Ostorozás,Töviskoronázás és a Keresztvitel). Néhány kép a többi alá került (Kálvária, Levétel a keresztről és a Feltámadás). A15. század végén a templomban Szűz Máriának szentelt új oltárt emeltek. Feltehetően akkor faraghatták annak a kőlapját is, amelybe az ereklye számára külön mélyedést véstek. Az oltár felépítménye egy festett, gótikus, szárnyas faoltár volt, amely kinyitott állapotban Mária életének négy jelenetét ábrázolta (Angyali üdvözlet, Jézus születése, Királyok imádása, Mária halála). A szárnyakat becsukva a magyar szent királyokat (Szent László, Szent István, Szent Imre) és a templom védőszentjét, Szent Miklós püspököt lehetett látni. A szárnyas oltár ma Budapesten, a Magyar Nemzeti Galéria állandó gyűjteményében található. A templomot ugyanis 1845-1846-ban átépítették, kapuját befalazták és szentélyét lebontották. A szárnyas oltárok akkor kerülhettek Budapestre. A szentély helyére egyébként harangtornyot építettek, amelynek alsó szintje új bejáratként szolgált. Az emeleti részén pedig karzat volt. A szárnyasoltár-képek festőjének a neve úgyszintén ismeretlen, ezért egyesek őt is Nagytótlaki Mesterként jelölik. Vitathatatlan, hogy a falfestmények és a szárnyas oltár képeinek alkotója nem azonos személy, ami további kételyeket vet fel a„Nagytótlaki Mestert"illetően. A kimagasló művészettörténeti értéket képviselő Rotunda ma majdhogy
