Horváth Károly: Vőfélykönyv Zalából és Mura-vidékről (Zalaegerszeg, 1994)

Bevezető

sikerül találnia. Volt kezemben nyolcvan évvel ezelőtt leírt vőfélyverseket tartalmazó füzet. Átlapoztam olyan füzetet, amit a nagyapa kezdett írni, folytatta a fia, s most az unoka ír bele újabbakat. Beszéltem olyan személyekkel, akik még a harmincas években vettek ilyen témájú könyvet. Volt kezemben néhány erősen elrongyolódott alföldi vőfélykönyv, s pár ismeretlen eredetű, című, de ilyen verseket tartalmazó kiadvány. Volt olyan személy is, aki az öregektől kapott verseket a helyi körülményekre alkalmazva átírta, egy másik személy pedig az apjától hallott verseket átköltötte, új verseket költött. Egyik idős pedagógus kollégámtól hallottam, hogy régen faluhelyen el is várták egy tanítótól, paptól, hogy ilyen verset írjon egy adott alkalomra.

Mint említettem, nem akarom, hogy nagy terjedelmű legyen e kiadvány, ezért az olyan alfejezeteknél, ahol sok vers áll rendelkezésemre, onnan többet kiszedek.

A közölt anyaghoz is van néhány megjegyzésem:-— Ahogy népdalainknál, úgy itt is tapasztalható, hogy e versek egy része, vagy ezek variánsai az ország más tájain is megtalálhatók.-—Aversek egy részénél a szókészletből érződik, hogy nem népi eredetű.

— Egy-két helyen a prózává egyszerűsödött változatot is beépítettem.

— Az egyes alkalmakkor elhangzó verseknél ismétlődnek bizonyos verssorok, gondolatok a közölt anyagban. Ez nem tekinthető hibának, ezek variánsok, melyek csak növelhetik az anyag értékét, hisz népköltészetünk gazdagságára utalnak.

— Az ételekhez kapcsolódó rigmusok nem azt jelenti