Horváth Károly: Vőfélykönyv Zalából és Mura-vidékről (Zalaegerszeg, 1994)

Bevezető

tik, hogy egy lakodalomban ezt mind fel is szolgálták. Amilyen ételre rigmust találtam, azt beépítettem.

— Megoszlanak a vélemények a menyasszonybúcsúztatóról. Van, ahol a templomba indulás előtt búcsúztatják el a menyasszonyt szüleitől, testvéreitől stb., van ahol ez éjfél után hangzik el, amikor az új házhoz indulnak, de gyakori, hogy mind a két alkalommal hangzik el ilyen búcsúztató vers, csak nem azonos.

— A lakodalom másnapján nagyon ritkán hallható rigmus.

— A versek előtt elhangzik általában: Halljunk szót uraim! A vers végén pedig: Csak vígan! Ezt kiadványomban nem közlöm következetesen.

Szakirodalmat keresve nem sok anyagra találtam. A zalai, somogyi vőfélykönyvben (Nagykanizsa, 1919.) található versek nagy részét nem ismerik már Zalában. Gönczi Ferenc: Göcsej, s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése (Kaposvár, 1914.) című könyvben kevés a rigmus. Virgoncz Gergely: Vígság tárháza (Budapest, 1906.) című könyvben találhatók rigmusok Lendva vidékéről és Kis-Kanizsa környékéről. Ezeket most is lehet gyűjteni. A cím nélküli, a hiányos, adat nélküli, valamint az alföldi vőfélykönyvből nem vettem át anyagot, sőt a zalai kiadványokból is keveset.

Kérem a zalaiakat, a Mura-vidékieket, a szomszédos megy ék lakóit, fiataljait, leendő vőfélyeket, nászokat, vegyék át, tanulják meg az itt közreadott versekből azokat, amelyek tetszenek, az adott alkalomra illenek. így tehetjük színesebbé átalakuló lakodalmi szokásainkat, és egyben szép feladatot teljesítünk, átvesszük őseink szép hagyományát, s nem engedjük, hogy kihaljon. E szép küldetéshez kívánok sok sikert és sok szép élményt!

7