Horváth Károly: Vőfélykönyv Zalából és Mura-vidékről (Zalaegerszeg, 1994)

III. Vacsora

Szedjék csak ki mindet hegyes villájukkal,

Aztán fogyasszák el Isten áldásával!

De a kancsóhoz is hozzá lehet nyúlni,

A disznóhús után jó eleget inni.

A kancsót kézről-kézre tessék adogatni,

Ha fogy, tele lehet azt majd megint hozni!

4. Borjúhúst hoztam finom tormával,

Csak harminc éve járt ki az anyjával.

Ne törődjenek az állat bajával,

Fogyasszák el mindet jó étvággyal!

5. Gyönge borjúhúst hoztam be tormával,

Szegény, csak húsz éve járt ki az anyjával. Gyöngesége miatt a füvet már nem ette,

Szegény állandóan csak a korpát nyelte.

A tormáért bizony sokat fáradoztam,

Az országnak nagy részét ezért bejártam.

Ezt a keveset itt a Kerka parton ástam, Szerencsémnek tartom, hogy itt rátaláltam.

III/5/g. KÁPOSZTA BEHOZATALAKOR

1. Megjött a káposzta, dicséri is magát,

Mert hát belevágtunk két vagy három sonkát. Tizenkét disznónak elejét, hátulját,

Mindenki pakolja csak meg a tányérját!

2. Paradicsomkertből éppen most érkeztem,

A gyönyörű kertnek gyümölcséből ettem.

Mivel hogy ott sokáig kertészkedtem,

Szép fejes káposztát bőven termesztettem.

44